Az F-gáz-rendelet (517/2014/EU) módosítása során megszületett politikai alku (2023. október 19.) óta számos olyan prezentációt és szakcikket láthattunk, olvashattunk, melyek a módosítások tartalmát és várható hatásait elemzik, gyakran hangsúlyozva a nem-fluorozott hűtőközegek előnyeit. Szem előtt kell tartanunk azonban, hogy minden éremnek két oldala van, így ebben az esetben is – az előnyök mellett – komoly kihívásokkal is szembe kell néznünk.
A nem-fluorozott hűtőközegek nem esnek az érvényben levő F-gáz-rendelet hatálya alá, ezért a velük kapcsolatos hazai szabályozás, a képzési és a képesítési elvárások is hiányosak. Nincs arra vonatkozó előírás, milyen szakképesítéssel rendelkező szakemberek nyúlhatnak hozzá ezen rendszerekhez, vagy milyen módon kell kezelni a lefejtett szénhidrogéneket. Holott a WEEE Irányelv 7. melléklete nevesíti a szénhidrogéneket is, mint szelektív kezelésre való előkészítési kötelezettség alá tartozó anyagokat; ezek levegőbe történő elengedése nem szabályos, nem lehetséges. Emiatt is nagyon fontos a felelős szakmai hozzáállás.
A gyártók a hűtőközegek kiválasztásánál egy összetett szempontrendszert használnak, figyelembe véve a biztonságot, a környezeti hatást, az energiahatékonyságot, a megfizethetőséget, valamint a körforgásos gazdasági szempontokat is. Emiatt állítható, hogy nincs egyetlen, mindenre alkalmas hűtőközeg-megoldás, hanem az alkalmazásokhoz szabott hűtőközegek sokszínűségére van szükség, beleértve a fluorozott és nem-fluorozott hűtőközegeket egyaránt. Ha a környezetvédelmi szempontokat vesszük nagyító alá, fontos azt is megjegyezni, hogy az F-gázok a teljes Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásában 2,7 százalékot tesznek ki, ezen belül a HVAC-R szektor 2,1 százalékért felel.
Az APPLIA Magyarország és a Magyar Hőszivattyú Szövetség nevében (Mészáros Fanni az előbbi, Szalai Gabriella az utóbbi munkatársaként jegyzi ezt a cikket – a szerk.) a fentiek tükrében szeretnénk egy objektív és pontos képet felrajzolni, és támpontokat nyújtani az előttünk álló évek szakmai kihívásaihoz, hogy a tervező mérnökök, kivitelezők, beruházók és szervizvállalkozások számára is támogatást nyújtsunk a – gyakran félreértelmezett – F-gáz szövegtervezet megértéséhez. Ez a cikk, beleértve a korlátozásokkal kapcsolatos összes meghatározást és információt, az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság között 2023. október 19-én megszületett ideiglenes megállapodás után nyilvánosságra hozott szövegtervezeten alapul. Az elemzés nem fed le minden változást. A megismert szövegtervezet alapján továbbra is vannak bizonytalan és nem egyértelmű szövegrészek és definíciók.
Nézzünk vissza egy kicsit
Az érvényben levő F-gáz-rendelet (Fluorinated greenhouse gases 2022, European Environmental Agency) felülvizsgálata 2020-ban kezdődött el, és öt fő célkitűzésen alapult: (1) a fluorozott szénhidrogének felhasználásának további csökkentése a 2030-as 55 százalékos kibocsátás-csökkentés, valamint a 2050-es karbonsemlegesség érdekében; (2) teljes mértékben megfelelni a nemzetközi F-gázcsökkentési keret-megállapodásnak; (3) az illegális kereskedelem, a kvótarendszer és F-gáz alternatívákkal kapcsolatos képzési igények végrehajtásának elősegítése; (4) javítani a közös európai nyomon követést és a jelentéstételt; (5) a belső koherencia javítása a szabályok jobb végrehajtása érdekében.
A megállapodás véglegesítésének első aktusaként 2023. október végén az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága fogadta el a megállapodás tervezetét. 2024. január közepén várható róla a plenáris szavazás az Európai Parlamentben. Az Európai Tanács 2024 első negyedévében fogadhatja el az F-gáz-rendelet módosított szövegét, mely az uniós közlönyben, azaz az Official Journalban történő publikációjával válik hivatalossá. A jogszabály 2025. január 1-én léphet hatályba, tehát 2024-ben még a jelenleg érvényben levő F-gáz-rendeletet kell alapnak tekinteni mind kvótacsökkentés, mind termék- és GWP-korlátok tekintetében. Az F-gáz-rendelet végrehajtását segítő európai és nemzeti jogszabályok aktualizálása csak a hivatalos szöveg elfogadása után tud elkezdődni.
Mi változik szerviz és karbantartás esetén?
Fontos leszögezni, hogy a jogszabály továbbra is lehetővé teszi a jogszerűen piacra helyezett termékek szervizét, karbantartását szolgáló alkatrészellátást és hűtőközeg-felhasználást a berendezések teljes élettartama alatt, legyen szó új vagy regenerált hűtőközegről! Egyedüli korlát a 2500 GWP-értéknél magasabb hűtőközegek esetén kerül bevezetésre, ugyanis 2025-től új hűtőközeget 2500 feletti GWP-érték esetén már nem lehet felhasználni a kereskedelmi hűtésben szervizelésre, és 2030-tól már regenerált hűtőközeget sem.
A jogszabály továbbra is lehetővé teszi a jogszerűen piacra helyezett termékek szervizét, karbantartását szolgáló alkatrészellátást és hűtőközeg-felhasználást a berendezések teljes élettartama alatt, legyen szó új vagy regenerált hűtőközegről
Komforthűtést szolgáló berendezések és hőszivattyúk esetén a 2500 feletti GWP-korlát új hűtőközegekre 2026-ban lép életbe, regenerált hűtőközegek esetén 2032-ben. Nincs tehát szervizkorlát a 2500 GWP-érték alatti hűtőközegek esetén.
Nem kell attól tartani tehát, hogy a ma tervezett, majd telepített rendszerek idő előtt elavulnának, alkatrészellátási vagy hűtőközegkorlát-szabályok miatt.
Kvótaszabályozás és a hűtőközegek körforgásos gazdasága
A kvótaszabályozás csökkentési-ütemét kiigazították, s ez 2025-től szigorúbb csökkentési pályát határoz meg, és magában foglalja a fluortartalmú szénhidrogének fokozatos, 2050-ig tartó kivezetését (ez utóbbit 2040-ben felülvizsgálják). A csökkentési ütem csak az új fluorozott szénhidrogénekre – és azok blendjeire – vonatkozik. A kvótacsökkentésbe a HFO-k, valamint az újrafelhasznált, például regenerált hűtőközegek nem tartoznak bele.
Kifejezetten a hőszivattyúk tekintetében kvótapuffer kerül bevezetésre. Abban az esetben, ha a kvótahiány kockázatot jelentene a REPowerEU-ban tervezett hőszivattyú-növekedési célokra, a hőszivattyúszegmensnek további kvóta adható, a Bizottság hatáskörébe utalva ezt a lehetőséget. Korábban mentesített ágazatok, mint például a mért dózisú inhalátorok (Metered Dose Inhaler, jellemzően R134a hűtőközeggel működik) is a kvótacsökkentés hatálya alá kerülnek.
A kvótacsökkentés ütemének további szigorítása komoly kihívást jelent szektorunknak. Az EPEE által készített HFC Outlook EU modell azt vetíti előre, hogy főleg a szerviztevékenység esetén léphet fel hűtőközeg-szűkösség, mely egyben emelheti az új hűtőközegek piaci árát. Emiatt kiemelten fontos lesz a meglevő berendezésekben levő hűtőközegek körforgásban tartása.
Főleg a szerviztevékenység esetén léphet fel hűtőközeg-szűkösség, mely egyben emelheti az új hűtőközegek piaci árát
Mi a helyzet idehaza?
Magyarország a hűtőközegek körforgásos gazdaságának megteremtését szolgáló szabályozási környezet kialakításában élen jár: 2022 augusztusában módosult a használt hűtőközegek kezelését szabályozó végrehajtási rendelet, és a hűtőközeg regenerálás céljából való visszanyerése, és regenerálásra való elszállítása olyan szabályozott, azonban nem hulladékkezelési tevékenységnek minősül, amely környezetvédelmi szempontból kiemelkedő előrelépés. Ez ugyanis jelentős mértékben segíti elő a hűtőközegek körforgásban tartását, valamint a piaci alapokra helyezett kereskedelmét. A regenerálás céljára visszanyert hűtőközeget tehát nem kell hulladéknak tekinteni, így gyűjtése és szállítása is jelentősen egyszerűbbé vált.
Összességében tehát a szabályozás módosítása a lefejtett hűtőközegek egyszerűbb, olcsóbb és hatékonyabb kereskedelmét teszi lehetővé, a környezetvédelem magas szintjének megtartása mellett. Az a hűtőközeg, ami nem jut ki a légkörbe, biztosan nem járul hozzá a klímaváltozáshoz. A meglevő berendezésekben levő hűtőközeg érték, körforgásban kell tartani!
A meglevő berendezésekben levő hűtőközeg érték, körforgásban kell tartani!
Új berendezések forgalomba helyezésére vonatkozó korlátok
Új GWP-alapú – azaz a fluorozott szénhidrogének globális felmelegedési potenciáljához kötött – korlátok kerülnek bevezetésre, a lakossági szegmenst érintő termékportfóliótól kezdve a kereskedelmi komfortberendezéseken át a kereskedelmi hűtésig.
Az új korlátok a termékkategóriáktól és kapacitáshatártól függően eltérő kezdési dátummal kerülnek bevezetésre, függően attól, hogy kompakt vagy osztott rendszerekről van-e szó. Érdemes azt is tisztázni, hogy számos biztonsági kivételt is tartalmaz a szabályozás, mely figyelembe veszi a nemzetközi biztonsági szabványok diktálta töltetmennyiség-korlátokat, egy adott uniós tagállam érvényes építési szabályait, vagy a telepítési korlátokat.
A szabályozó felek 12 kW-ban húzták meg a választóvonalat kapacitás tekintetében. Termékkategóriánkként eltérő dátummal, jellemzően 2032-2035-től kilátásába helyezik a teljes F-gáz- tilalmat is azzal a megkötéssel, hogy ezt megelőzően, 2030-ig bezárólag az Európai Bizottság számára egy felülvizsgálati záradékot ír elő a módosult szövegtervezet annak érdekében, hogy elemezze és tagállamok számára megvitatásra beterjessze: rendelkezésre áll-e az F-gázok helyettesítésére olyan hűtőközeg-alternatíva, mely biztonságos, műszakilag megvalósítható, energia- és költséghatékony technológiai megoldást tesz lehetővé. A szabályozó felek szakmai álláspontja szerint jelenleg ugyanis ez a szabályozásban meghatározott kapacitáshatár és töltetmennyiség felett nem lehetséges.
Termékkorlátozás helyhez kötött osztott légkondicionálók és hőszivattyúk esetén: 12 kW alatti osztott levegő-levegő hőszivattyúk esetén 2029-ben lép hatályba a 150-es GWP-korlát. 12 kW alatti levegő-víz hőszivattyúk esetén a dátum 2027. 12 kW felett 2028-ig nincs GWP korlátozás, majd 2029-től lép életbe a 750-es GWP-korlát.
Termékkorlátozás helyhez kötött kompakt légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések esetén: Monoblokk típusú kompakt rendszerek esetén 50 kW-ig 2027-ben lép be a 150 GWP-korlát. 50 kW felett 2030-ig nincs korlátozás, utána szintén 150 kW a GWP-korlát.
Termékkorlátozás helyhez kötött folyadékhűtőkre: 12 kW alatt 2027-től él a 150 GWP-korlát. 12 kW felett 2027-től 750 GWP korlát indul el, előtte nincs megkötés.
Termékkorlátozás helyhez kötött kereskedelmi hűtésre: Jellemzően – bizonyos kategóriaeltérésekkel – 2025-től lép be a 150 GWP-korlát.
A kereskedelmi hűtésben jellemzően 2025-től lép életbe a 150 GWP-korlát.
12 kW alatti osztott levegő-levegő hőszivattyúk esetén 2029-ben lép hatályba a 150-es GWP-korlát. 12 kW alatti levegő-víz hőszivattyúk esetén a dátum 2027
Tényleg változik a HFC-k GWP-értéke?
A fluorozott szénhidrogének GWP-értéke nem változik. A HFC-k GWP-értékének meghatározásához továbbra is az IPCC 4. jelentést használják. Bizonyos esetekben azonban átcímkézésre lesz szükség a HFO-k és azok keverékei GWP-értékének kiszámításához, ugyanis ezeknél az IPCC 6. jelentése alapján kerül a módosított rendelet értelmében a hűtőközegek GWP-értéke meghatározásra.
Kibocsátás-megelőzés, képzés, képesítés
Üdvözlendő, hogy a rendelettervezet a képzési és képesítési követelményeket a HFO-kra és nem-fluorozott szénhidrogénekre is kiterjeszti. Azaz a jövőben csak olyan szakemberek helyezhetik üzembe, javíthatják és tarthatják karban a berendezéseket, akik nemcsak F-gáz képesítéssel rendelkeznek, hanem specifikus képzést is elvégeznek a tűz- és robbanásveszélyes kategóriába tartozó szénhidrogénekre, vagy a magas nyomáson működő szén-dioxidos berendezésekre, illetve a toxikus alternatívákra is.
Előttünk álló szakmai kihívások
A módosítás alatt álló szabályokhoz való alkalmazkodás és piaci felkészülés – szakmai megítélésünk szerint – több időt vesz igénybe a magyar piac és értéklánci szereplők számára, mint az uniós jogszabálytervben szereplő korlátozások bevezetésére vonatkozó határidők. A piaci felkészülés alatt a teljes értéklánc felkészítését szükséges érteni, azaz a tárolással, raktározással, hűtőközeg-kereskedelemmel és regenerálással, szállítással, telepítéssel, képzések indításával és képesítési folyamatok megszervezésével, szervizeléssel, valamint biztonságos életútvégi leszereléssel és megsemmisítéssel járó feladatokat. Magyarországon sajnos egyelőre nagyon kevés nem-fluorozott hűtőközegekkel működő berendezések telepítésére és szervizelésére speciálisan képzett szakember van, illetve hiányosak a telepítési rendszerkövetelmények, előírások is.
Közös felelősségünk tehát, hogy a pillanatnyi haszon helyett a szakma hosszú távú jövőjét tartsuk szem előtt: vigyáznunk kell egymásra, kollégáinkra és a végfelhasználókra egy olyan kiélezett piaci helyzetben, ahol a hazai szabályozó számára még nem ellenőrizhető módon érkeznek és kerülnek telepítésre berendezések, hiszen nem tartoznak – egyelőre – az F-gáz szabályozás hatálya alá. Bármilyen baleset minden gyártóra és szervizvállalkozásra nézve komoly következményekkel járhat, emiatt óvakodjunk a szakmai kockázatok nem kellő súllyal történő kezelésétől: sem a pánikkeltés, sem a kockázatok bagatellizálása nem megfelelő szakmai magatartás.
Mivel a hazai végrehajtási rendelet elkészítéséig is törekedni kell arra, hogy a piacra érkező nem-fluorozott alternatívákkal működő berendezések biztonságos telepítése, üzembe helyezése és működtetése biztosítható legyen, a Magyarországon aktív gyártói és szervizvállalkozásokat tömörítő szakmai érdekképviseleti szervezetek – az APPLIA Magyarország, a Hűtő- és Klímatechnikai Vállakozások Szövetsége és a Magyar Hőszivattyú Szövetség – egy szakmai ajánlást és javasolt magatartás kódexet készít közösen, mely várhatóan 2024 első negyedévére készül el.
