Jogszabályok

1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.)

A szerződések általános szabályai

A szerződés kétoldalú jogügylet, melynek közvetlen célja valamilyen jogi hatás (jogkövetkezmény) elérése. A gyakorlatban a jogi hatás a vállalkozás eredményében, áruszállításban, valamely szellemi szolgáltatásban stb. realizálódik. A szerződés irányulhat jogviszony létrehozására, módosítására, megszüntetésére. A szerződést jogalanyok hozzák létre, őket feleknek nevezzük, az egyik fél a jogosult, a másik fél a kötelezett. A létrejött szerződésekben a felek személye ismertté válik, és pozícióik pontosan meghatározottak (megrendelő-vállalkozó, megbízó-megbízott, eladó-vevő stb.). A szerződésekhez állami elismerés kapcsolódik, az állam jogi eszközökkel segíti a felek szerződéseinek megvalósulását, a nem teljesítésnek vagy nem szerződésszerű teljesítésnek polgári jogi szankció alkalmazása lehet a következménye.

Képviselő útján is lehet szerződést kötni vagy más jognyilatkozatot tenni, kivéve, ha jogszabály szerint a jognyilatkozat csak személyesen tehető meg. Képviseleti jogot törvény alapján (kft. ügyvezető) és írásbeli meghatalmazással (ügyvéd) lehet létesíteni. A szervezeti képviselet meghatározott munkakör betöltésének tényéhez kapcsolódik.

A szerződés tárgya valamely dolog (termék) vagy szolgáltatás (dolog átadása, tevékenység, tevékenységtől való tartózkodás és más magatartás). A felek a szerződés tartalmát szabadon állapíthatják meg (típusszabadság). A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. Semmis a szerződés, ha jogszabályba vagy nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközik, ha a jogszabály megkerülésével kötötték vagy lehetetlen szolgáltatásra irányul. Szerződésben meghatározott szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár.

A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, vagy bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben meg kell állapodniuk, kivéve az olyan kérdéseket, amelyekről jogszabály rendelkezik. A feleket a szerződés megkötésénél együttműködési kötelezettség terheli, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről.

Előszerződés a kivitelezési kapacitás lekötése vagy az értékesítés terén segítheti az együttműködést. Előszerződés megkötése lehetséges ingatlan adás-vételét megelőzően is, melyben rögzíthető az előleg vagy foglaló adásának ténye.

Az előszerződésnek tartalmaznia kell a felek kötelezettségvállalását a szerződés megkötésére, és azt is, hogy a szerződést mikor kell megkötni. A megkötendő szerződés tartalmára legalább olyan mértékben utalni kell, hogy annak alapján – szükség esetén – a bíróság a szerződést létre tudja hozni. A szerződés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az előszerződés létrejötte után beállott körülmény miatt a szerződés teljesítésére nem képes.

Az általános szerződési feltételek és különösen a szokásostól eltérő rendelkezései csak akkor válnak a szerződés részévé, ha annak tartalmát a másik fél megismerte és elfogadta. Általános szerződési feltételeknek minősülnek azok a feltételek, amelyeket az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, előre meghatároz, és amelyeknek meghatározásában a másik fél nem működhetett közre.

Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződés kikötése, ha a jóhiszeműség követelményének megsértésével a feleknek a szerződésből eredő jogosultságait és kötelezettségeit egyoldalúan és indokolatlanul az egyik fél hátrányára állapítja meg.

Ha szerződéskötéskor gazdálkodó szervezet használ tisztességtelen általános szerződési feltételt, azt a sérelmet szenvedő fél és a külön jogszabályban meghatározott szervezet (ügyész, miniszter, jegyző, gazdasági és szakmai kamara, fogyasztói szakmai, gazdasági érdekképviseleti szervezet, az Európai Unió bármely tagállamának joga alapján létrejött minősített szervezet - az általa védett fogyasztói érdekek védelme körében) is megtámadhatja bíróság előtt. A fogyasztói szerződés tisztességtelen kikötését a fogyasztó megtámadhatja akkor is, ha az nem minősül általános szerződési feltételnek.

Aki a szerződéskötésre ajánlatot tesz, ajánlatához kötve marad, kivéve, ha kötöttségét az ajánlat megtételekor kizárta. Az ajánlati kötöttség azt jelenti, hogy az ajánlattevő egyoldalúan nem léphet vissza, azonban kötöttségének idejét meghatározhatja. Az ajánlattól eltérő tartalmú elfogadást új ajánlatnak kell tekinteni (véleményeltérés), amely egyeztetést igényel.

Szerződést kötni szóban, írásban és ráutaló magatartással lehet. Jogszabály bizonyos esetekben előírja, illetve megköveteli a szerződés írásban történő megkötését (ingatlan adásvételi szerződése, haszonélvezeti jog alapítása szerződéssel, gépjármű tulajdonjogának megszerzését igazoló okirat, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés, társasági szerződés, stb.). A szerelőiparban részletes, írásbeli szerződés ajánlott a későbbi, esetleges jogvitákban történő bizonyíthatóság miatt.

Ha jogszabály kivételt nem tesz, a felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát vagy megváltoztathatják kötelezettségvállalásuk jogcímét, de a szerződésnek a módosítással nem érintett része változatlan marad. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek közül a kezesség fennmarad, de a kezes helyzete nem válhat súlyosabbá, mint a módosítást megelőzően volt. A szerződést egyezséggel is lehet módosítani. A felek a szerződésből eredő vitás kérdéseket közös megegyezéssel úgy rendezik, hogy feltételeikből kölcsönösen engednek egymásnak. Bíróság akkor módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.

A felek a szerződés teljesítését érintő minden lényeges körülményről kötelesek egymást tájékoztatni. A kötelezett, dolog szolgáltatására irányuló szerződés esetén, köteles a dolgot – a jogszabályok rendelkezéseinek és a szakmai szokásoknak megfelelően – azonosításra alkalmas jelzéssel ellátni és a dologról a rendeltetésszerű használathoz, a felhasználáshoz szükséges tájékoztatást megadni. (kezelési, használati utasítás). Ha a kötelezett gazdálkodó szervezet, akkor a dolog minőségének tanúsítására is köteles.

A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra. Rendelkeznie kell azzal a minőséggel, nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek a gyártónak, az importálónak, vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó (különösen reklámban, vagy az áru címkéjén megjelenő) nyilvános kijelentését, továbbá a kötelezett által adott leírásban szereplő és az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásban lévő tulajdonságokkal.

A teljesítési időt a szerződő felek határnap vagy határidő kitűzésével állapítják meg. A határnap a teljesítés napját jelöli meg, a határidő azt az időszakot, amelynek kezdete és vége között kell a teljesítésnek megtörténnie. A teljesítési határidőbe a szerződéskötés napját nem kell beszámítani, ha a teljesítési határidő utolsó napja a munkaszüneti nap, akkor a határidő a következő munkanapon jár le. A kötelezett a határnapot megelőzően, valamint a határidő kezdete előtt – a pénztartozás kivételével – csak a jogosult beleegyezésével teljesítheti a szolgáltatást. A jogosult a lehető legrövidebb időn belül köteles meggyőződni arról, hogy a teljesítés megfelelő-e. Ha a szolgáltatás osztható, a jogosult a részteljesítést is köteles elfogadni, kivéve akkor, ha a részteljesítést a szerződés kizárta vagy a lényeges érdekét sérti.

A felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik vagy felbonthatják. Megszüntetés esetén a szerződés a jövőre nézve szűnik meg, a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak. A megszűnés előtt nyújtott szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékét meg kell fizetni, s ha a megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél még nem teljesítette, a pénzbeli szolgáltatás visszajár.

A szerződés felbontása esetén a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. A szerződés a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg. Aki a szerződésnél (felek megállapodása) vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult, jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerződést felbontja. Az elállás jogát a felek bánatpénz fizetése ellenében is kiköthetik.

Aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva felmondásra jogosult, jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. A felmondás a szerződést a jövőre nézve megszünteti. Ha a felmondás nem azonnali hatályú, a törvényben vagy a szerződésben meghatározott felmondási idő elteltéig a szerződés fennmarad.

A kötelezett késedelembe esik, ha a szerződésben megállapított teljesítési határidő eredménytelenül eltelt, illetve, ha kötelezettségét a jogosult felszólítására sem teljesíti. A késedelem jogkövetkezménnyel jár, ugyanis a kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemből eredő kárát, kivéve, ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében elvárható módon járt el. A jogosult a kötelezett késedelme esetén is követelheti a teljesítést, vagy ha ez már nem áll érdekében, elállhat a szerződéstől.

A jogosult akkor esik késedelembe, ha a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el, valamint elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon, és nem állítja ki a nyugtát, illetőleg az értékpapírt nem adja vissza. A jogosult késedelmének jogkövetkezménye az is, hogy köteles megtéríteni a kötelezettnek a felelős őrzéséből eredő költségeket, valamint a dolog megsemmisülésének, elveszésének vagy megrongálódásának veszélyét ugyanúgy viseli, mintha a teljesítést elfogadta volna.

Szerződésszegésért való felelősséget – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nem lehet kizárni és korlátozni, kivéve, ha az ezzel járó hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelő csökkentése vagy egyéb előny kiegyenlíti. Aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához mást (teljesítési segéd, közreműködő, alvállalkozó) vesz igénybe, annak magatartásáért felelős.

A szerződést biztosító mellékkötelezettségek; foglaló, kötbér, jótállás, bankgarancia, jogvesztés kikötése, zálogjog, óvadék, kezesség.

Kötbér esetében a felek írásban történő megállapodása alapján a kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem vagy nem szerződésszerűen teljesít. Kötbér utáni kamat felszámítására vonatkozó megállapodás semmis. A kötbért a jogosult akkor is követelheti, ha kára nem merült fel, és érvényesítheti a kötbért meghaladó kárigényét is. A nem teljesítés esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja. A késedelem vagy a hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítés alól.

A kötbérfizetési kötelezettség feltétele, hogy a kötelezett felelős legyen a szerződésszegésért. Az építési és a szerelési szerződésekhez használatos alakzatok a késedelmi, a minőségi, a hibás teljesítési és a meghiúsulási kötbér.

Vállalkozási szerződés (Ptk. 389. § - 400. §)

Alanyai: a megrendelő és a vállalkozó. Alvállalkozó igénybevétele esetén az alvállalkozói szerződésben a vállalkozó helyzete a megrendelőével azonos. A vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna; alvállalkozó jogosulatlan igénybevétele esetén pedig felelős minden olyan kárért is, amely anélkül nem következett volna be.

A vállalkozási szerződés eredménykötelem, amelynek lényege a munkával elérhető eredmény létrehozása. A vállalkozó valamely dolog tervezésére, előkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és a díj fizetésére köteles. A vállalkozási szerződés lényeges tartalmi eleme – a szolgáltatás tárgya, a vállalati összeg és a teljesítési határidő. A szerződésben a szolgáltatás tárgyát mennyiségi és minőségi követelményekkel kell meghatározni.

A felek megállapodhatnak abban, hogy a vállalkozó részletes műszaki és gazdasági adatokat tartalmazó ajánlatot készít, a megrendelő pedig díjat fizet, és az ajánlatot átveszi. A megrendelő a részletes ajánlatot – a törvény eltérő rendelkezésének, illetőleg a felek eltérő megállapodásának hiányában – szabadon felhasználhatja abban az esetben is, ha annak alapján a vállalkozóval nem köt szerződést. A felek a szolgáltatást műszaki tervekre és költségvetésre utalással is meghatározhatják.

A vállalkozó a munkát saját költségén végzi el, a felmerült kiadásokat előlegeznie kell. E rendelkezéssel nem ellentétes az a gyakorlat, hogy a tőkeszegény vállalkozások előleg fizetésében állapodnak meg ügyfelükkel. A legtöbb jogi problémát az el nem végzett munkára, és/vagy az átvételi elismervény nélkül felvett előleg okoz.

A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. A tervdokumentáció átadása a megrendelő utasításának minősül. Az utasítás nem terjedhet ki a munka megszervezésére. A vállalkozó köteles a megrendelőt minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni, amely a vállalkozás eredményességét vagy kellő időre való elvégzését veszélyezteti vagy gátolja. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért felelősséggel tartozik.

Ha a megrendelő alkalmatlan anyagot vagy célszerűtlen, szakszerűtlen utasítást ad, erre a vállalkozó köteles őt figyelmeztetni. A figyelmeztetés elmulasztásából eredő kárért a vállalkozó a felelős. Ha azonban a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja vagy nem szolgáltat megfelelő anyagot, a vállalkozó a szerződéstől elállhat. Az elállás a szerződés felbontásához vezet. Ha nem áll el, a kapott anyaggal, illetőleg a megrendelő utasítása szerint, a megrendelő kockázatára köteles a munkát elvégezni.

Ha a munkát a megrendelő által kijelölt helyen kell végezni, a megrendelő köteles a munkahelyet munkavégzésre alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani (munkaterület átadása). Ha a megrendelő e kötelezettségének a vállalkozó által megszabott megfelelő határidőn belül nem tesz eleget, a vállalkozó elállhat a szerződéstől és kártérítést követelhet.

A megrendelő a munkát és a felhasználásra kerülő anyagot ellenőrizheti, a szerződésben, illetőleg jogszabályban meghatározott esetben – építési műszaki ellenőr útján – ellenőrizni köteles. Nem mentesül a vállalkozó a felelősség alól, ha a megrendelő az ellenőrzést elmulasztotta vagy nem megfelelően végezte el. Ha egyes munkarészeket a vállalkozó beépít (eltakar), és ezután az ellenőrzés a munka egy részének újbóli elvégzését tenné szükségessé, a vállalkozó köteles előzetesen, megfelelő időben a megrendelőt a beépítésről értesíteni. Ha a megrendelő az értesítés ellenére az ellenőrzést elmulasztja, később a beépített munkarészt csak akkor ellenőrizheti, ha az újból végzett munkával kapcsolatos költségeket a vállalkozónak megfizeti.

Fővállalkozói szerződés (Ptk. 401. §)

[fővállalkozás – generálkivitelezés minősítése]

Önálló feladat ellátására alkalmas, összetett gazdasági, illetve műszaki egység megvalósítására irányuló vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó köteles a munka gazdaságos és gyors, az ugyanazon a létesítményen dolgozó többi vállalkozóval összehangolt elvégzéséhez szükséges feltételeket megteremteni, valamint a többi vállalkozóval az együttműködés módjának és feltételeinek meghatározásához szükséges szerződéseket megkötni.

A vállalkozó felelőssége az ilyen vállalkozási szerződésben rögzített műszaki, gazdasági és egyéb feltételek teljesítéséért akkor is fennáll, ha a teljesítéshez szükséges tervet a vállalkozó egészben vagy részben nem maga készítette. A fővállalkozói tevékenység fokozott kockázattal jár, mert a fővállalkozó felelős a saját maga által végzett tervezési, építési-szerelési és technológiai szerelési munkákért és adott esetben helytállni köteles az alvállalkozók, beszállítók, közreműködők szerződésszegéseiért is.

A fővállalkozás lényege a beruházás tervezése, szervezése, a kivitelezés összehangolása és az elkészült létesítmény kulcsrakész átadása a megrendelőnek. A fővállalkozási jogviszony alanyai a megrendelő és a fővállalkozó. Egy vállalkozási szerződés akkor minősül fővállalkozásnak, ha a teljes beruházás, vagy annak önálló feladat ellátására alkalmas összetett gazdasági-műszaki egysége – a szerződésben rögzített műszaki jellemzőkkel (komplexitással), határidőre történő teljesítéssel és eredményfelelősséggel – kulcsrakész állapotban valósul meg. Az eredményfelelősség fogalma jogvitára adhat okot, célszerű a szerződésben pontosan meghatározni, hogy a felek mit tekintenek eredménynek.

Gépek, berendezések, egyéb tárgyi eszközök nélkül, kizárólag az építmény létrehozására vonatkozó építési (vállalkozási) szerződés nem tekinthető fővállalkozásnak. Ilyen esetben a szerződésben foglaltakat generálkivitelező valósítja meg és szervezi a lebonyolítást az alvállalkozókkal és a szállítókkal.

Generálkivitelezés esetén a beruházó szerződést köt a tervezővel, több tervező esetén a generáltervezővel (tervezési szerződés, tervezési művezetési szerződés), az építmény megvalósítására a generálkivitelezővel (építési szerződés építőipari vállalkozással) és szükség szerint szerelési szerződést hoz létre a technológiai szerelési munkák elvégzésére. A tervező nem áll jogviszonyban a generálkivitelezővel, ezért ebben a szerződéses konstrukcióban szükség van az építési műszaki ellenőr koordinációs tevékenységére, hogy a tervező tanácsai, javaslatai eljussanak a kivitelező szervezetekhez.

Építési szerződés (Ptk. 402. § - 405. §)

Építési-szerelési munka elvégzésére irányuló eredményköteles, vállalkozási típusú szerződés. Ha a szerződés megkötésekor a kivitelezéshez szükséges valamennyi terv (költségvetés, műleírás stb.) még nem áll rendelkezésre, a tervek fokozatos szolgáltatásának határidőit, valamint az építési-szerelési munka egészére vonatkozó költségelőirányzat alapján megállapított tájékoztató jellegű díjat a szerződésben meg kell határozni.

Az építési-szerelési munka általában oszthatatlan, de oszthatónak kell tekinteni, ha a felek a szerződésben megállapodnak a munka egyes részeinek (műszakilag elhatárolható szakaszok) átadás-átvételében. A hatósági engedélyek beszerzése a megrendelő feladata. A munkahely építési-szerelési munka végzésére akkor alkalmas, ha állapota a szerződés teljesítését nem gátolja. A felek a munkaterület átadás-átvételének tényét az építési naplóban rögzítik. A munkaterület átadás-átvételének okszerű meghiúsulásáért a megrendelő felelőssége peres eljárásban megállapítható.

A vállalkozó kérésére a megrendelő köteles a tervek magyarázatát (tervezői művezetés), a részletes kivitelezési utasítást megadni. A megrendelő köteles a munkát időközönként (hetente, 10 naponként, stb.) ellenőrizni. A felek a munkavégzéssel kapcsolatos minden lényeges adatot, körülményt és utasítást az építési munkahelyen vezetett építési naplóban kötelesek egymással közölni. Az építési naplóról külön jogszabály rendelkezik. A vállalkozó köteles elvégezni a tervben szereplő, de a költségvetésből hiányzó munkákat (többletmunka), továbbá azokat a műszakilag szükséges munkákat is, amelyek nélkül a létesítmény rendeltetésszerű használatra nem alkalmas.

A pótmunka nem szerepel a kiviteli tervdokumentációban, nem része az eredetileg létrejött építési-szerelési szerződésnek és a szerződés teljesítését terhesebbé teszi. A vállalkozó a szerződés módosítása vagy új szerződés megkötése esetén köteles pótmunka elvégzésére. Jogvita az adott munka többletmunkának vagy pótmunkának történő minősítéséből keletkezhet.

Szerelési szerződés (Ptk. 407. § – 407/A. §)

A technológiai szerelési szerződésekre – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az építési szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az építési szerződésre vonatkozó előírásokkal azonosnak tekinthető a szerelési munkahely átadása, a szerződő felek teljesítés során történő együttműködése, a megrendelő ellenőrzési joga, az eltakart munkák ellenőrzése, a helyszíni képviselet, a többletmunka szabályozása. Az építési szerződés és a technológiai szerelési szerződés közötti különbség gyakran abból ered, hogy a vállalkozó olyan berendezést szerel, melyet nem maga gyárt. A felszerelt berendezés (komplett berendezés) működőképességéért azonban fennáll vállalkozó felelőssége.

A Ptk. részletesen nem tartalmazza, de a bírósági gyakorlat szerint, az épületgépészeti, vagy az ahhoz közelálló ipari szerelések körében technológiai szerelési munkának minősül a vas-, acél- és fémszerkezet, a tartály, tápházi berendezés, vízlágyító berendezés, gép, gépi berendezések, az irányítástechnikai és automatikai berendezések szerelése, továbbá a vegyitermék ipari csatlakozó és üzemi területen belüli technológiai vezetékei, az ipari gázcsatlakozó és üzemi területen belüli technológiai gázvezetékek, gőz-, forró víz- és termálvíz vezetékek, zagyvezetékek, vízvezetékek közül az üzemi területen belüli bármilyen vezetésű, a technológiai folyamatot kiszolgáló kohászati alapanyagot elosztó, (ellátó) és bekötő vezetékek, valamint a bármilyen anyagból készült technológiai belső csőhálózat, folyamszabályozó mérő, jelző és vezérlő elektromos-, elektronikus-, hidraulikus-, pneumatikus vezetékek, ezek szerelvényei, műszerei, mérőköri elemei, ipari légtechnikai és klímaberendezések, felvonó és szállító berendezések szerelési munkái.

Az átadás-átvétel harminc nap időtartamú próbaüzemmel történik. Előtte meg kell győződni a berendezés próbaüzemre való alkalmasságáról (hidegpróba), illetve alkalmassá kell tenni azt a próbaüzemre. Az erre vonatkozó nyilatkozatokat, továbbá a hibákat, hiányokat, és a kijavításukra, pótlásukra megállapított határidőket jegyzőkönyvbe kell foglalni. Ha a berendezés gyártása is a vállalkozó tevékenységi körébe tartozik, biztosítania kell a szakszemélyzetet a próbaüzem egész tartamára. A próbaüzemhez szükséges energiát, alap-, nyers- és segédanyagokat, valamint a különleges műszereket a megrendelőnek kell biztosítania.

A próbaüzem időtartama alatt a szerződő felek a teljes rendszert ellenőrzés mellett működtetik. A próbaüzem akkor sikeres, ha a berendezés üzemzavar nélkül képes az előírt teljesítményre. A berendezés alkalmasságáról a felek által közösen végzett teljesítményméréssel is meggyőződhetnek.

A megrendelő az átvételt nem tagadhatja meg, ha a próbaüzem során olyan kisebb jelentőségű hibákat és hiányosságokat állapítottak meg, amelyek a rendeltetésszerű, állandó és előírt üzemeltetést nem akadályozzák, és egyébként a berendezés megfelel a szerződésben szereplő feltételeknek.

Megbízási szerződés (Ptk. 474. § - 487. §)

A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni. A megbízott személyesen köteles eljárni, igénybe veheti azonban más személy közreműködését is, ha ez a megbízás jellegével együtt jár. A megbízott az igénybe vett személyért úgy felel, mintha a rábízott ügyet maga látta volna el. Más személy közreműködése igénybe vehető a megbízónak károsodástól való megóvása érdekében is. Ebben az esetben a megbízott az igénybe vett személyért nem felelős, ha bizonyítja, hogy e személy kiválasztása, utasításokkal való ellátása és ellenőrzése terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ha a megbízott által igénybe vett személyt a megbízó jelölte ki, a megbízott e személyért nem felelős, ha bizonyítja, hogy az igénybe vett személy utasításokkal való ellátása és ellenőrzése terén az adott helyzetben általában elvárható módon járt el.

Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni; ha a megbízó az utasításhoz e figyelmeztetés ellenére is ragaszkodik, az utasításokból eredő károk őt terhelik.

A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és az ügy állásáról kívánságára szükség esetén e nélkül is tájékoztatni, különösen, ha más személy igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá. A megbízott a megbízó utasításától csak akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli. A megbízott köteles a megbízót a megbízás teljesítéséről haladéktalanul értesíteni.

A megbízó díj fizetésére köteles. A megbízott a díjat akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre. A megbízó a díjat csökkentheti vagy kifizetését megtagadhatja, ha az eredmény elmaradásáért a megbízott a felelős. A díj a szerződés megszűnésekor esedékes.

Az ügy ellátásával felmerült költségek a megbízót terhelik. A megbízott a költségek előlegezésére nem köteles. A megbízottat költségei és díjkövetelése biztosítására zálogjog illeti meg a megbízónak azokon a vagyontárgyain, amelyek a megbízás következtében kerültek birtokába.

A szerződés a megbízás teljesítése nélkül is megszűnik, ha azt valamelyik fél felmondja. A megbízó a szerződést bármikor azonnali hatállyal felmondhatja, köteles azonban helytállni a megbízott által már elvállalt kötelezettségekért. A szerződést a megbízott is bármikor felmondhatja, a felmondási időnek azonban elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a megbízó az ügy intézéséről gondoskodni tudjon. A megbízó súlyos szerződésszegése esetén a felmondás azonnali hatályú is lehet.

Bérleti szerződés(Ptk. 423. § - 433. §)

[dologbérlet]

A szerződés alanyai: a bérbeadó és a bérlő , lényege a dolog használatának átengedése. A törvény szerint a bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizetni. A bérbeadó – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – szavatol azért, hogy a bérelt dolog a bérlet egész tartama alatt szerződésszerű használatra alkalmas, és egyébként is megfelel a szerződés előírásainak. Ha a bérelt dolog rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, a bérlőt azonnali hatályú felmondás joga illeti meg. A bérbeadó szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a bérelt dologra vonatkozóan olyan joga, amely a bérlőt a használatban korlátozza vagy megakadályozza. Ennek hiánya esetén a bérlő azonnali hatállyal felmondhat. A bérlő a dolgot rendeltetésének és a szerződésnek megfelelően használhatja. Felelős minden olyan kárért, ami rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye.

A bérbeadó a bérlő szükségtelen háborítása nélkül ellenőrizheti a használatot, és követelheti a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat megszüntetését, és kártérítést követelhet. Ha a bérlő a bérelt dolgon jogosulatlanul olyan átalakítási munkálatokat végeztetett, amelyekhez a bérbeadó vagy a hatóság engedélyére lett volna szükség, a bérbeadó kívánságára köteles az eredeti állapotot helyreállítani.

A dolog fenntartásával járó kisebb kiadásokat a bérlő, a többi kiadást, valamint a dologgal kapcsolatos közterheket a bérbeadó viseli. A bérlő a bért időszakonként köteles előre megfizetni. A bérfizetés elmulasztása esetében a bérbeadó a bérletet azonnali hatállyal felmondhatja, feltéve, hogy a bérlőt megfelelő határidő kitűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a hátralék megfizetésére írásban felszólította és a bérlő e határidő elteltéig sem fizetett.

Határozatlan időre kötött bérleti szerződést 15 napra fel lehet mondani. A határozott időre kötött bérleti szerződés határozatlan időtartamúvá alakul át, ha a bérleti idő lejárta után a bérlő a dolgot tovább használja, és ez ellen a bérbeadó 15 napon belül nem tiltakozott.

A bérlet megszűnése után a bérlő köteles a dolgot a bérbeadónak visszaadni, a bérbeadóval szemben fennálló a bérleti jogviszonyból keletkezett követeléseinek kiegyenlítéséig azonban a dolgot annak használata nélkül visszatarthatja. Ez a szabály ingatlan, vagy lakás bérletére nem alkalmazható. A bérlő mindazt, amit a saját költségén a dologra felszerelt, a dolog épségének sérelme nélkül leszerelheti.

Lakásbérlet és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlete (Ptk. 434. §) és a (1993. évi LXXVIII. tv.)

A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő szerződése hozza létre. A lakásbérleti jogviszony létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, továbbá a lakásbérlet megszűnésére vonatkozó szabályokat a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény tartalmazza. A törvény hatálya kiterjed minden lakásra - ideértve a nyugdíjasházban, garzonházban lévő lakást, a szobabérlők házában lévő lakrészt, és a szükséglakást is -, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

A lakásbérlet szabályait - ha jogszabály másként nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére is.

Szállítási szerződés (Ptk. 379. § - 385. §)

A termékforgalom egyik szerződésfajtája, amelynek tárgya a szállító által előállított vagy beszerzett termékek szállítására vállalt kötelezettség. Szállítási szerződés alapján a szállító köteles a szerződésben meghatározott dolgot a kikötött későbbi időpontban vagy időszakban a megrendelőnek átadni, a megrendelő pedig köteles a dolgot átvenni és az árát megfizetni.

A felek a dolog (termék) minőségét, a minőség és a mennyiség megvizsgálásának módját, a minőségi és mennyiségi kifogásolás rendjét meghatározhatják szabványra, műszaki feltételre, más előírásra, mindkét fél által ismert szokványra vagy mintaszabályzatra utalással, mintával, vagy részletes leírással.

A szállító a teljesítés idejéről legalább három nappal előbb köteles a megrendelőt értesíteni. A minőségvizsgálat helye a megrendelő telephelye. A megrendelő az észlelt minőségi hibát annak felfedezése után köteles a szállítóval haladéktalanul közölni és egyben szavatossági igényét megjelölni.

Fuvarozó közbejöttével történő szállítás esetén a megrendelő a szállító érdekében köteles a fuvarozóval szembeni igény érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket megtenni, és erről a szállítót haladéktalanul értesíteni. A közreműködő hibás teljesítése alapján a szállító vele szemben mindaddig érvényesítheti jogait, amíg a megrendelővel szemben a szerződésszegés miatt helytállni tartozik, feltéve, hogy a szállító a minőség megvizsgálására vonatkozó kötelezettségének eleget tett.

Fuvarozási szerződés (Ptk. 488. § - 505. §)

A fuvarozó díjazás ellenében köteles a küldeményt rendeltetési helyére továbbítani, és a címzettnek kiszolgáltatni. A szerződés a fuvarozás elvállalásával jön létre. Jogszabály kimondja, hogy a küldemény átvétele jelenti a fuvarozás elvállalását, így a szerződés ráutaló magatartással jön létre. Ha a szerződő felek a fuvarozásról fuvarlevelet állítanak ki, a fuvarlevél bizonyítja a fuvarozási szerződés létrejöttét, illetőleg a küldemény átvételét. Az átvétel napja az a nap, amelyen a fuvarlevelet a fuvarozó aláírta. Jogszabály a fuvarlevél meghatározott alakban és tartalommal történő kiállítását kötelezővé teheti. A fuvarozó köteles a fuvarlevél általa aláírt másodpéldányát, vagy a küldemény átvételéről szóló elismervényt a feladónak átadni.

A fuvarozó köteles a fuvareszközt a megfelelő időben és helyen fuvarozásra alkalmas állapotban kiállítani, és – ha jogszabály másképpen nem rendelkezik – a fuvarozást haladéktalanul megkezdeni. A küldemény berakása a feladót, kirakása a címzettet terheli, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik.

A fuvarozó köteles a feladót a fuvarozás lebonyolításával kapcsolatos minden lényeges körülményről haladéktalanul értesíteni, ennek elmulasztásából eredő károkért felelős. Az értesítési kötelezettség különösen akkor áll fenn, ha a küldeményt kár érte, ha a fuvarozási határidő lényeges túllépése várható, ha a küldemény épsége veszélyben van, vagy ha a küldemény kiszolgáltatása nem lehetséges.

A késedelmes fuvarozó a késedelem tartamához mért, legfeljebb azonban a fuvardíjnak megfelelő összegű kötbért köteles fizetni .

Letéti szerződés (Ptk. 462. § -- 466. §)

A letét a megbízás egyik sajátos formája. A letéti szerződés alanyai a letevő és a letéteményes . Letéti szerződés alapján a letéteményes köteles a letevő által rábízott dolgot meghatározott módon időlegesen megőrizni (kijelölt helyen, elzárva stb.). A dolgot nem használhatja, más őrizetébe nem adhatja, kivéve, ha ebbe a letevő beleegyezett vagy ez a letett dolog károsodástól való megóvása érdekében szükséges. A letéteményes szerződésszegést követ el, ha a dolgot nem a szerződésben meghatározott módon őrzi, illetőleg a letevő beleegyezése nélkül használja, harmadik személy őrizetébe vagy használatába adja.

A letéteményes kötelezettsége a kezelésre csak akkor terjed ki, ha a szerződésben így állapodtak meg, vagy a letett dolog természete szükségessé teszi. A bankok értékpapír megőrzése együtt jár a kezeléssel. A sefe-letét lényege pedig abban áll, hogy a bank és az ügyfél a safe tartalmát közösen őrzi, nyitása egy-egy kulccsal együttesen történik. A sefe-letét előnye a biztonságos őrzés és a titkosság, a bank sem tudja, mit helyeztek letétbe. A letéteményes mellékkötelezettsége, hogy a letevőt a letétre vonatkozó minden lényeges körülményről köteles értesíteni, ennek elmulasztásából eredő károkért felelős.

A letét rendszerint visszterhes. A letevő a díj fizetésére köteles, kivéve, ha a letéteményes a megőrzést ingyen vállalta. A díj utólag jár, és magában foglalja a megőrzéssel együtt járó

költségeket is. A letéteményes egyéb szükséges költségei megtérítését is követelheti, ez a joga akkor is fennáll, ha a letét ingyenes volt. A letéteményest díjkövetelése és költségei biztosítására zálogjog illeti meg a letevőnek azon vagyontárgyain, amelyek a letét következtében kerültek birtokába.

A letevő a dolgot bármikor visszakövetelheti, a letéteményes pedig a letéti szerződést tizenöt napi felmondással bármikor megszüntetheti, ha a letét időtartamát a felek szerződésben nem állapították meg.

Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a bankbetétre, a bírósági letétre is a Ptk. rendelkezései az irányadók.

A bírósági letétbe helyezés részletes szabályait a bíróságon kezelt letétekről szóló 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet tartalmazza. A bírósági letétbe helyezésnek teljesítési letét, őrzési letét, elnöki letét vagy óvadék céljából van helye. Teljesítési letétként pénz, pénzhelyettesítő eszköz (hitelkártya, csekk-kártya, kereskedelmi kártya, váltó, utalvány és elnevezésétől függetlenül minden más, azonos gazdasági rendeltetésű okmány, betétről kiállított okirat), értékpapír, egyéb okirat, (közokirat, magánokirat), illetve megőrzés végett az előbbieken kívül bírósági letéti kezelésre alkalmas tárgy (minden olyan dolog, amelynek pénzben kifejezhető értéke van) helyezhető bírósági letétbe.

Teljesítési és őrzési letétként kétezer forintot meghaladó összegű pénz, továbbá őrzési letétként ötezer forintot meghaladó értékű tárgy helyezhető bírósági letétbe. Elnöki letétként ötszáz forintot meghaladó értékű pénz helyezhető bírósági letétbe. Az állam a bírósági letét után kamatot nem fizet, őrzési díjat és kezelési költséget nem számít fel.

A letétbe helyezendő tárgy - a szakszerű kezelés feltételeivel rendelkező – más állami szerv, társadalmi szervezet vagy gazdálkodó szervezet (letéteményes) kezelésébe és őrizetébe csak jogszabályban meghatározott esetekben adható. Erről a bíróság a letevőt értesíti.

A pénzt a bíróság székhelye szerint illetékes letétkezelő bírói letéti számlájára kell befizetni vagy azt a számlára átutalni. A letevőnek a kisajátítási kártalanítási összeget a kártalanítási per lefolytatására illetékes megyei (fővárosi) bíróság székhelyén működő helyi bíróság (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság) letétkezelőjének kell befizetni vagy a bírói letéti számlára átutalni.

A pénz vagy a tárgy bírósági letétként történő elfogadása iránt a bíróságnál kérelmet kell előterjeszteni. A pénz elnöki letétként történő elfogadása iránt kérelmet nem kell benyújtani.

Pénzletét esetén a kérelemben (jegyzőkönyvben) fel kell tüntetni:

•  az összeg rendeltetését,

•  a letét fajtáját (teljesítési, őrzési, elnöki letét),

•  a letevő és a jogosult nevét (elnevezését),

•  a letevő általa megjelölt hitelintézetnél vezetett számlájának a számát,

•  a letevő lakóhelyét (székhelyét),

•  annak tényét, ha a jogosult személye bizonytalan, vagy az előzőekben felsorolt adatai ismeretlenek,

•  annak a bíróságnak a megnevezését, amelyhez a fél a befizetett összegnek bírósági letétként történő elfogadása iránti kérelmet intézi, továbbá

•  ha a letétbe helyezés valamely üggyel vagy korábbi letéti kérelemmel van kapcsolatban, az ügy számát is.

•  a letét kiutalásával kapcsolatos kikötéseket (Ptk. 287. §),

•  a letevőnek a letét őrzésére irányuló kérelmét, megjelölve az őrzés időtartamát, továbbá

•  valószínűsíteni kell a letétbe helyezés okát (célját).

Pénzletét elhelyezése és kezelése ügyvédi letéti számlán is lehetséges. Jellemzően adásvételi szerződésekkel kapcsolatos foglalók, előlegek, vételárrészletek és vállalkozási szerződések pénzügyi fedezetének kezelése történik letéti számlán.

1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről

Hibás teljesítés, szavatossági jogok (Ptk. 305. § - 311/A. §)

Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése is (technológiai szerelés), ha a szerelési munka szerződéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan személy (teljesítési segéd) végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett a felelős. A kötelezett felel akkor is, ha a szolgáltatott dolog összeszerelését a szerződésnek megfelelően a jogosult végezte el, és a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza.

A kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik (kellékszavatosság). Ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól. Mentesül a kötelezett a szavatossági felelősség alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyag (rb. anyag) hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette (építési naplóban és/vagy cégszerű aláírással ellátott tértivevényes levélben).

Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

Hibás teljesítés esetén a jogosult:

•  elsősorban – választása szerint – kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha ez a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget,

•  ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének megfelelő határidőn belül nem tud eleget tenni – választása szerint – megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba esetén elállásnak nincs helye.

A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja. A jogosult a kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás arányos részét visszatarthatja. Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely a szavatossági jogoknak a törvényben meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el.

A jogosult a választott szavatossági jogáról másikra térhet át. A jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles kifogását a kötelezettel közölni. Fogyasztói szerződés esetében a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt kifogást kellő időben közöltnek kell tekinteni.

A jogosult a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Ha a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát hatósági előírás vagy kötelező műszaki előírás határozza meg (kötelező alkalmassági idő), és ez hat hónapnál rövidebb, az igény érvényesítésére ez a határidő irányadó.

Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot nem tudja rendeltetésszerűen használni. A szavatossági jog érvényesíthetőségének határideje a dolognak vagy jelentősebb részének kicserélése (kijavítása) esetén a kicserélt (kijavított) dologra (dologrészre), valamint a kijavítás következményeként jelentkező hiba tekintetében újból kezdődik.

Fogyasztói szerződés esetében a fogyasztó a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. Az ennél rövidebb elévülési határidőt megállapító kikötés semmis. Ha a fogyasztói szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb határidőben is megállapodhatnak, egy évnél rövidebb elévülési határidő azonban ebben az esetben sem köthető ki.

Ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva a törvényben meghatározott határidőn belül nem volt felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított egy év, tartós használatra rendelt dolog esetében három év. Ha a kötelező alkalmassági idő három évnél hosszabb (épületszerkezet, termék; 5 és 10 év), az igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Fogyasztói szerződésben a hároméves határidőnél rövidebb határidő kikötése semmis.

A szavatossági igényt a szolgáltatott dolog minden olyan hibája miatt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, amely a megjelölt kellékhiányt előidézte. Ha azonban a jogosult a szavatossági igényét csak a dolognak - a megjelölt hiba szempontjából - elkülöníthető része tekintetében érvényesíti, a szavatossági igény a dolog egyéb részeire nem minősül érvényesítettnek. A szavatossági jogok az ugyanabból a jogalapból eredő követeléssel szemben kifogásként a határidők eltelte után is érvényesíthetők .

A szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos anyag-, munka- és továbbítási költségek a kötelezettet terhelik. Fogyasztói szerződés esetében a felek ettől eltérő megállapodása semmis.

Kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye.

Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint.

Ha a fogyasztói szerződés hibás teljesítésének oka a kötelezettel szerződő harmadik személy (előző kötelezett) hibás teljesítése, a fogyasztói szerződés kötelezettje követelheti az előző kötelezettől a hibás teljesítés miatt támasztott fogyasztói igények kielégítése költségeinek a megtérítését, feltéve, hogy a minőség megvizsgálására vonatkozó kötelezettségének eleget tett. Igényét az előző kötelezett is érvényesítheti a vele szerződő előző kötelezettel szemben, a fogyasztói igények érvényesítésére meghatározott – alábbi – határidők megfelelő alkalmazásával;

A fogyasztói szerződés kötelezettje az harmadik személy (előző kötelezett) hibás teljesítése miatti igényét a fogyasztó igényének kielégítésétől számított hatvannapos elévülési határidő alatt érvényesítheti. Az igény az előző kötelezett teljesítése időpontjától számított legfeljebb öt évig érvényesíthető; e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

A hibás teljesítés jogkövetkezményeire vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a kötelezettség nem dolog szolgáltatására irányul; ilyenkor a kicserélésen a szolgáltatás újbóli teljesítését kell érteni.

2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről (Kbt.)

A közbeszerzési eljárás célja szerződéses jogviszony létrehozása a feladat elvégzésére alkalmas ajánlattevővel. A megkötött szerződésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az alábbi ismertetés nem a közbeszerzési szakma igényeinek részletességével tartalmazza e sajátos versenyeztetési folyamat leírását, magyarázatát. Megkísérli azonban a törvény általános részének és a közbeszerzések intézményeinek jelentősen rövidített bemutatásával, továbbá a jogorvoslati eljárások ismertetésével átláthatóbbá tenni a közbeszerzések folyamatát e szakterülettel csak időlegesen kapcsolatba kerülő vállalkozók számára.

A közbeszerzés rendszere többszintű jogi szabályozásból áll. Az alapvető rendelkezéseket a törvény tartalmazza, az egyes intézkedések és eljárások rendjét kormányrendelet szabályozza, a törvény végrehajtására vonatkozó egyéb szabályok miniszteri rendeletben találhatók.

A törvény tartalmazza az általános előírásokat, szabályozza a közösségi értékhatár feletti és a nemzeti értékhatár feletti eljárások rendjét közfinanszírozású és közüzemi beszerzők tekintetében, továbbá a nemzeti értékhatár alatti, egyszerű eljárásokat. A tv. rendelkezik a szerződésmódosításról, a jogorvoslatról és a békéltetésről valamint a Közbeszerzések Tanácsa jogállásáról.

A közbeszerzés ajánlatkérői:

•  minisztériumok, Miniszterelnöki Hivatal, központosított közbeszerzők,

•  központi költségvetési szervek, társadalombiztosítási költségvetési szerv; az elkülönített állami pénzalap kezelője,

•  önkormányzatok, megyei területfejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács, a regionális fejlesztési tanács; köztestületek, közalapítványok;

•  a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság, a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, a közszolgálati műsorszolgáltatók ,

•  Országgyűlés vagy a Kormány által többségi részben finanszírozott jogképes szervezetek,

•  szervezetek, melyek közbeszerzését az Európai Unióból származó forrásból támogatják;

A közbeszerzés tárgya: árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás, szolgáltatási koncesszió.

Az árubeszerzés visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is.

Az építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya építmény kivitelezésének vagy kivitelezésének és tervezésének megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről.

Az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.

A szolgáltatás megrendelése - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő - olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről.

A szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatás megrendelés, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása a szolgáltatás nyújtásával összefüggő hasznosítási jog meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.

A törvény közösségi, nemzeti és egyszerű eljárásban megállapított értékhatárokat tartalmaz. A közbeszerzések értékhatára a beszerzés tárgyától (árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás) és az ajánlatkérő besorolásától (kormányzati, közüzemi) függ.

Az általános (kormányzati) közbeszerzési eljárásban a nemzeti értékhatár 2005. december 31-ig árubeszerzés esetében: 25 millió forint, építési beruházás esetében: 70 millió forint, építési koncesszió esetében: 100 millió forint, szolgáltatás megrendelése esetében: 20 millió forint, szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió forint.

A különös (közüzemi) közbeszerzési eljárásban – a vízügyi, az energia-, a közlekedési, az elektronikus hírközlési és a postai ágazatokban működő egyes szervezetek tekintetében – a nemzeti értékhatár 2004. január 1-től 2005. december 31-ig árubeszerzés esetében 50 millió forint, építési beruházás esetében: 100 millió forint, szolgáltatás megrendelése esetében 50 millió forint.

Az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatára 2004. január 1-jétől 2005. december 31-ig: árubeszerzés esetében 2 millió forint; építési beruházás esetében 10 millió forint; szolgáltatás megrendelése esetében 2 millió forint.

Az árubeszerzésre, az építési beruházásra, az építési koncesszióra, a szolgáltatás megrendelésére és a szolgáltatási koncesszióra vonatkozó nemzeti értékhatárokat a 2006. évre és az azt követő évekre az éves költségvetési törvény állapítja meg. Az értékhatárokra vonatkozó adatok frissítése a továbbiakban a Magyar Közlönyben kihirdetett költségvetési törvényből lehetséges.

A közbeszerzési eljárás sajátosságaira jellemző értelmező rendelkezések:

•  ajánlattevő: az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki, illetőleg amely a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tesz.

•  európai műszaki tanúsítvány : az áru használati alkalmasságának kedvező műszaki elbírálása, amely az építési munkákra vonatkozó alapvető követelményeknek az áru belső tulajdonságai és a meghatározott alkalmazási és használati feltételek szerinti teljesítésén alapul; az európai tanúsítványt az Európai Unió tagállama által e célra kijelölt tanúsító szervezet bocsátja ki;

•  európai szabvány : az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) által, európai szabványként (EN) vagy harmonizált dokumentumként (HD) jóváhagyott szabvány,

•  értékelemzés: olyan döntés-előkészítő módszer, amelynek alkalmazása során az áru, a szolgáltatás, illetőleg az építési beruházás funkciójának, valamint előállítási, megvalósítási vagy beszerzési és üzemeltetési, működtetési költségeinek viszonyát kell vizsgálni;

•  keretmegállapodás: meghatározott egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott időszakban közbeszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget;

•  közbeszerzési műszaki leírás : azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyet különösen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció tartalmaz, és amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a közbeszerzés tárgya oly módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek; a műszaki előírások tartalmazzák a minőségre, a teljesítményre, a biztonságra és a méretekre vonatkozó jellemzők meghatározását, ideértve a közbeszerzés tárgyára alkalmazandó, a minőségbiztosításra, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre, a címkézésre vonatkozó követelményeket; építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében továbbá tartalmazniuk kell a tervezésre és költségekre vonatkozó szabályokat, a munkák vizsgálati, ellenőrzési és átvételi feltételeit, az építési eljárásokat vagy technológiákat, valamint minden olyan egyéb műszaki feltételt, amelyet az ajánlatkérőnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült munka és azon anyagok vagy alkatrészek tekintetében, amelyeket az magában foglal;

•  közös műszaki leírás: olyan műszaki leírás, amelyet az Európai Unió tagállamai által elismert eljárásnak megfelelően, valamennyi tagállamban történő egységes alkalmazás biztosítása érdekében állapítottak meg, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétettek;

•  nyílt eljárás: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben valamennyi érdekelt ajánlatot tehet;

•  meghívásos eljárás : olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő által kiválasztottak tehetnek ajánlatot;

•  tárgyalásos eljárás : olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa kiválasztott egy vagy több ajánlattevővel tárgyal a szerződés feltételeiről;

•  pályázó : az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki, illetőleg amely a tervpályázati eljárásban pályázatot (pályaművet) nyújt be;

•  részvételre jelentkező : az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki, illetőleg amely a két szakaszból álló eljárás első, részvételi szakaszában részvételi jelentkezést nyújt be;

•  tervpályázat : olyan sajátos, a 137/2004. (IV. 29.) Korm. rendeletben részletesen szabályozott tervezési versenyforma, amely tervezési feladatok előkészítésére szolgál, illetőleg pályamű alapján a tervező kiválasztásának egyik módja;

•  SDR : különleges lehívási jogok (Special Drawing Rights), a Nemzetközi Valuta Alap által meghatározott nemzetközi elszámolási egység.

A minősített ajánlattevők hivatalos jegyzéke

A minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét a Közbeszerzések Tanácsa vezeti, meghatározza a jegyzékbe vétel feltételeit és a Közbeszerzési Értesítőben meghirdeti. A minősítési szempontok meghatározása során nem lehet különbséget tenni az ajánlattevők között székhelyük, illetőleg letelepedési helyük szerint, sem más módon.

A minősített ajánlattevő a Közbeszerzések Tanácsának jegyzék szerinti igazolását jogosult benyújtani a közbeszerzési eljárásban. Az igazolásnak tartalmaznia kell a minősítési szempontok szerinti megfelelésre történő hivatkozást és a jegyzék szerinti besorolást. A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles elfogadni a jegyzék szerinti igazolást.

A minősített ajánlattevőnek külön kell igazolnia a szerződés teljesítésére való alkalmasságát, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban, illetőleg az előminősítési rendszerében meghatározott minősítési szempontokhoz képest szigorúbban állapítja meg az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az ajánlatkérőnek erre a körülményre kifejezetten utalnia kell a hirdetményben (felhívásban).

Jogorvoslat

A közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt jogorvoslatnak van helye.

A közbeszerzési (tervpályázati) eljárás alapján megkötött szerződéssel kapcsolatos jogvita illetőleg a közbeszerzési eljárással kapcsolatos polgári jogi igények elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik. Kivétel, ha a szerződéskötést követően - a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében - beállott körülmény miatt a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti, vagy lényeges körülmény miatt a szerződés vagy annak egy része nem lenne teljesíthető a megjelölt alvállalkozóval, illetve építési beruházás esetében az ajánlattevőként szerződő fél felelősségbiztosítási szerződéskötési kötelezettségével kapcsolatosan merül fel a jogvita.

A Közbeszerzési Döntőbizottság előtt jogorvoslatnak van helye a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult eljárás lefolytatása, az előminősítési kérelem elutasítása és a listáról való törlés ellen. A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése miatt indult eljárás lefolytatása és a törvényt önként alkalmazó szervezet (személy) jogsértésével kapcsolatos jogvita elbírálása is.

A közbeszerzésekkel kapcsolatos polgári perek

A közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértésére alapított bármely polgári jogi igény érvényesíthetőségének feltétele, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetőleg határozatának felülvizsgálata során a bíróság a jogsértést jogerősen megállapítsa.

Ha az ajánlattevő kártérítésként kizárólag az ajánlat elkészítésével és a közbeszerzési eljárásban való részvétellel kapcsolatban felmerült költségeinek megtérítését követeli az ajánlatkérőtől, e kártérítési igény érvényesítéséhez elegendő azt bizonyítania, hogy

•  ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok valamely rendelkezését, és

•  valódi esélye volt a szerződés elnyerésére, valamint

•  a jogsértés kedvezőtlenül befolyásolta a szerződés elnyerésére vonatkozó esélyét.

Békéltető eljárás

Békéltetési eljárás kezdeményezhető minden olyan esetben, amikor a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozó ügyben jogorvoslatnak van helye, kivéve a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetét.

A békéltetési eljárás célja az ajánlatkérő és az ajánlattevő, vagy az egyéb érdekelt közötti vitás ügy jogszabályoknak megfelelő megegyezéssel való rendezésének megkísérlése. A békéltetési eljárásban való részvétel önkéntes. Ha a vitában érintett bármelyik fél visszautasítja a békéltetési eljárásban való részvételt, a békéltetési eljárás nem folytatható le.

A békéltetési eljárás igénybevétele nem zárja ki az e törvényben biztosított egyéb jogorvoslati lehetőségek igénybevételét, azonban a békéltetési eljárás befejezése előtt nem kezdeményezhető jogorvoslat.

A békéltetés kérelemre indul. A kérelmet a Közbeszerzések Tanácsánál írásban kell benyújtani a jogorvoslati határidő megnyíltától számított öt napon belül. A kérelmező a békéltetési eljárás kezdeményezéséről - a kérelem benyújtásával egyidejűleg - köteles tájékoztatni a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét, illetőleg ajánlattevőit.

A kérelemhez csatolni kell azt az iratot, illetőleg annak másolatát, amelynek tartalmára a kérelmező bizonyítékként hivatkozik, továbbá a kérelemnek tartalmaznia kell:

•  a kérelmező és képviselőjének nevét, székhelyét (lakóhelyét) és rövid úton történő értesítésének módját;

•  békéltetési eljárás lefolytatására felkért békéltető nevét;

•  a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének nevét, székhelyét, a közbeszerzés tárgyát;

•  a jogvita rövid leírását és a szükséges bizonyítékokat;

•  a jogsértés megtörténtének és a kérelmező arról való tudomásszerzésének időpontját;

•  a kérelemmel érintett közbeszerzési ügy lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert nevét és székhelyét (lakóhelyét) és rövid úton történő értesítésének módját.

162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól

A Kormányrendelet a közbeszerzési eljárások lefolytatásával kapcsolatos általános követelményekkel összhangban lévő, ugyanakkor azokhoz képest a sajátos többlet előírásokat jelentő építésügyi, építészeti és egyéb műszaki követelményeket határozza meg.

Építési beruházás alatt a közbeszerzési törvényben (Kbt.-ben) így meghatározott fogalmat kell érteni, amely műszaki tartalma szerint lehet:

a Kbt. alapján a táblázatban felsorolt épületgépészeti tevékenységek egyikéhez kapcsolódó valamely építési munka, illetve meglévő építményen végzett valamely építési munka, részmunka kivitelezése, vagy kivitelezése és ezen munkarész részbeni vagy teljes tervezése együtt;

•  új építmény, illetve ezek együttesének kivitelezése, vagy kivitelezése és részbeni vagy teljes tervezése együtt;

•  az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény kivitelezése.

A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozása az Európai Közösségekben (NACE)

Ha az ajánlatkérő a felhívásban lehetővé teszi a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a szakági, üzemeltetési, engedélyezési vagy garanciális szempontból szorosan összetartozó részeket e szempontból sem bonthatja meg. Az összetartozó részek alvállalkozók bevonása esetében sem választhatóak szét.

A kivitelezésre irányuló építési beruházás esetén a dokumentáció tartalmát a jogszabályban előírt általános követelmények figyelembevételén túl úgy kell megállapítani, hogy annak tartalmaznia kell legalább:

•  a meglévő építményre, illetve az érintett építményrészre vonatkozó alapadatokat, felméréseket, műszaki leírásokat és terveket, a munkavégzést érintő műszaki szakvéleményeket (például a meglévő szerkezetek felhasználhatóságára vonatkozó tartószerkezeti, közegészségügyi, biztonsági megállapításokat és követelményeket);

•  azon jogszabályok megjelölését, amelyeknek való megfelelést az ajánlatkérő érvényességi feltételként határozza meg;

•  a munkavégzés körülményeire vonatkozó különleges követelményeket és körülményeket;

•  a munkavégzést lényegesen befolyásoló feltételeket (például időbeli, térbeli korlátozások, időjárási körülmények);

•  az ajánlattevőtől kért javasolt technológiai, munkaszervezési vagy egyéb leírást.

A felek csak akkor módosíthatják a szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően - a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében - beállott körülmény miatt a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.

A szerződés módosítását megalapozó körülménynek (Kbt. 303. §) tekintendő különösen, ha a szerződés teljesítése során olyan objektum kerül elő, amelyről a kulturális örökségvédelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott intézkedése alapján feltételezhető, hogy az kulturális örökségi értéknek minősül.

A műemlékekkel kapcsolatos építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési eljárások sajátos szabályai

Műemlékekkel kapcsolatos építési beruházásnak minősül az olyan építési beruházás, amellyel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárás lefolytatása a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) hatósági jogkörébe tartozik, kivéve mindazon eseteket, amikor a KÖH szakhatóságként jár el.

A műemlékekkel kapcsolatos építési beruházások esetén a jogszabály rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

•  olyan szabványok vonatkozásában, melyek betartása alól az építési engedély kifejezetten felmentést adott, az ajánlatkérőnek nem kell meghatározni, illetőleg alkalmazni azt a rendelkezést, hogy előírja, az építési beruházás során, illetve a tervezett és felhasznált anyagokra, késztermékekre és berendezésekre vonatkozóan mely szabványok alkalmazását kívánja meg,

•  ha az ajánlatkérő lehetővé tette a többváltozatú (alternatív) ajánlat tételét, valamennyi változat meg kell, hogy feleljen a műemléki szakmai követelményeknek,

•  a műemléki védelem alatt álló ingatlanok építési beruházási dokumentációjának az építési engedélyben jóváhagyott - dokumentumokat is tartalmaznia kell,

•  műemlékkel kapcsolatos építési beruházás esetében - kivéve az építési koncessziót - az ajánlatkérő köteles az ajánlati (részvételi) felhívásban előírni, hogy az ajánlatban (részvételi jelentkezésben) meg kell jelölni a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat,

•  műemlékkel kapcsolatos építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárás esetén az ajánlatkérő a felhívásban köteles előírni, hogy az ajánlattevő adja meg a teljesítésbe általa bevonni kívánt, legalább a következő feladatot ellátó szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezését, képzettségük, szakmai gyakorlatuk ismertetését, továbbá csatolja azokat a dokumentumokat, amelyek az érintett személyeket (szervezeteket) e feladat ellátására feljogosítják:

a) felelős műszaki vezető;

b) restaurátor, szakágak szerint, ha a beszerzés restaurálásra is irányul;

c) műemléki épületkutató, ha ez az építési engedély alapján szükséges.

•  Az ajánlatkérő az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetése körében kizárólag műemlékkel kapcsolatos, a beszerzés tárgyát képező műemlékkel kapcsolatban megrendelt munkálat jellegének és nagyságrendjének megfelelő építési beruházásra vonatkozó igazolást jogosult elfogadni.

•  A műemlékkel kapcsolatos építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárások során az ajánlattevő nem tilthatja meg olyan adatok nyilvánosságra hozatalát, melyek összefüggenek az ajánlattevő, illetve az alvállalkozó e rendelet szabályainak való megfelelésével, illetve amelyekből megállapíthatóak azok a technológiák, munkamódszerek, melyekkel a műemlékekkel kapcsolatos munkálatokat végezni kívánja.

A kivitelezésre irányuló építési beruházás dokumentációjának tartalma a jogerős, végrehajtható és érvényes építési vagy létesítési hatósági engedélyokirat és a hozzá tartozó tervek alapján készített, az építmény helyszínét, környezetét, a kész, megépítendő állapotát - az ajánlatadáshoz szükséges és elégséges módon - rögzítő írásos dokumentumok és tervrajzok összessége.

A dokumentációban meg kell határozni, az építmény jellegének megfelelő szakterületi sajátosságoknak, tartalmi követelményeknek megfelelő részletezettséggel:

•  az építményrészek, a szerkezeti elemek, a beépített berendezések stb. térbeli elhelyezkedését, méretét, mennyiségét,

•  a kész állapotra vonatkozó műszaki és minőségi követelményeket,

•  az építmény megvalósítását, a kivitelezés módját befolyásoló körülményeket, szolgáltatásokat,

•  az ajánlattételt lényegesen befolyásoló, építési beruházásnak nem minősülő, de azzal együtt elkészítendő munkákat.

A dokumentáció lehet kiviteli terv is, építéstechnológiai, gyártmány-, részlet- stb. tervek nélkül.

Közbeszerzési műszaki leírásnak minősül, az építési beruházás tárgyát képező építményre, építési munkára vonatkozóan az építmény, az építési munka általános leírása

•  telepítés, környezeti kapcsolatok, rendeltetés, funkció, technológia, akadálymentesítés, üzemeltetés stb.,

•  az építményrészek, rendeltetési egységek, helyiségek stb. tervrajzokra utaló felsorolása és azok kialakításának, követelményeinek, igényszintjének, felszereltségének stb. részletes meghatározása.

A tervezett műszaki megoldások (építményrészek, szerkezetek, berendezések, készülékek, vezetékek, rendszerelemek stb.) tervrajzokra, azonosíthatóan utaló leírása:

•  az anyagminőségek és egyéb követelmények, figyelembe veendő szabványok, műszaki követelmények meghatározásával,

•  részletesen ismertetve a javasolt, és a műszaki dokumentációban kidolgozott megoldásokat,

•  megjelölve az egyenértékű alternatív műszaki megoldások lehetséges körét.

•  Minőségbiztosítási, munkavédelmi és biztonsági követelmények ismertetése.

Műszaki tervek :

•  helyszínrajz(ok), mely tartalmazza az építési területet, a meglévő, a megmaradó, az elbontandó és a tervezett építményeket, növényzetet, jellemző terepmagasságokat, az építmények, illetve energia- és közműhálózataik összefüggéseinek áttekintését,

•  általános tervek - alaprajzok, vízszintes és függőleges metszetek, hossz-szelvények, keresztszelvények, nézetek stb., melyekből az építmény és részei, térbeli elrendezése, méretei, szerkezetei, anyagai, berendezései stb. megállapíthatók, és a mennyiségi kimutatás ellenőrizhető, illetve a kivitelezéshez szükséges további részlet és technológiai, gyártmány-, szerelési és egyéb műszaki tervek elkészíthetők,

•  részlettervek, az építmény olyan részeinek, szerkezeteinek és azok összeépítésének rajzai, melyek az általános terveken kellően nem ábrázolhatok.

•  Költségvetési kiírás, mennyiségi kimutatás: a költségvetési kiírás (árazatlan) minőségi követelményekkel, mennyiség-kimutatás az építmény jellege szerint szükséges szakági bontásban és részletezettséggel, konkrét gyártmányok, márkák megjelölése nélkül.

51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység részletes szabályairól és az építési naplóról

Értelmező rendelkezések

Építési munkahely: az építőipari kivitelezési munkavégzés helye. A munkavégzés helyének minősül a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, valamint a munka elvégzéséhez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére és az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület.

Építési szakmunka: jogszabály vagy szabvány alapján szakirányú képesítéssel végezhető építési-szerelési munka.

Építési-szerelési munka: minden olyan teljes körű vagy szakági munka (a technológiai szerelés kivételével), amelynek közvetlen célja az építmények, építményrészek megépítése, bővítése, korszerűsítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, karbantartása és javítása, illetőleg lebontása.

Építőipari kivitelezési tevékenység: minden olyan építési-szerelési munka, melynek eredményeképpen jogszabályban előírt tartalmú és részletezettségű terv alapján építmény létesül, vagy építési tevékenység valósul meg.

Építtető: minden olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, aki (amely) az építmény megterveztetését, kivitelezését megrendeli, és rendelkezik a kivitelezés megkezdéséhez szükséges engedélyekkel.

Felelős műszaki vezető: az építési munkahelyen végzett építési-szerelési munkát az Étv.-ben meghatározott felelősséggel irányító személy.

Javító-karbantartó tevékenység: az építési-szerelési munkák közül a meglévő építmény karbantartása, helyreállítása, felújítása és javítása.

Kivitelező: az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlására - jogszabályban meghatározottak szerint - jogosult természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.

S

Építési-szerelési kivitelezési tevékenységet folytathat az egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság (gazdálkodó szervezet), ha a vállalkozói igazolványában, illetőleg társasági szerződésében, alapszabályában, szerepel épületgépészeti szerelési tevékenység és van felelős műszaki vezetője. A Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR '03.) szerint épületgépészeti tevékenységnek minősül a 45.33 Víz-, gáz-, fűtésszerelés, és a 45.34 Egyéb épületgépészeti szerelés.

A TEÁOR 45.33 Víz-, gáz-, fűtésszerelés szakágazatba tartozik az épületeken és egyéb építményeken a következők felszerelése és javítása:

•  víz- és szennyvízvezeték és -berendezés,

•  gázvezeték-szerelvény,

•  fűtő-, ventilátor, hűtő- és légkondicionáló berendezés és csövei,

•  automata tűzoltó rendszer,

•  nem elektromos központi fűtési rendszer (napkollektorok),

•  locsolórendszer építése.

A TEÁOR 45.34 Egyéb épületgépészeti szerelés szakágazatba tartozik:

•  az épületek és egyéb építmények máshova nem sorolt szerelvényeinek és csatlakozóinak felszerelése,

•  a kerítés és rácsfelszerelés, cégtáblák, reklámtáblák felszerelése építményre,

•  épületgépészeti berendezések javítása és karbantartása.

Az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor a jogerős és végrehajtható építési engedélynek, továbbá a hozzá tartozó, jóváhagyott - engedélyezési záradékkal ellátott - terveknek és egyéb okiratoknak, valamint a kiviteli tervnek az építési munkahelyen rendelkezésre kell állnia.

Építési (létesítési) engedélyhez kötött építési munka csak a külön jogszabályban meghatározott tartalmú és részletezettségű műszaki megvalósítási tervdokumentáció (kiviteli terv) alapján végezhető.

A kivitelezési munka megkezdésekor az építési munkahelyet az építtető a kivitelező részére átadja. Ezzel egyidejűleg meg kell nyitni az építési naplót és abban az átadás-átvételt rögzíteni kell. Ha az építőipari kivitelezési tevékenység nem fővállalkozással valósul meg, és az építési munkát több kivitelező végzi, az építési munkahelyet az építtető az (1) bekezdésben foglaltak szerint minden kivitelező részére átadja.

Közbeszerzés hatálya alá tartozó építési beruházásokra megállapított értékhatár feletti építési beruházások esetében az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdése előtt a telken jól látható helyen elhelyezett táblán fel kell tüntetni

•  az építtető, a felelős műszaki vezető és az építési műszaki ellenőr nevét;

•  az építés tárgyát, az építés kezdési és várható befejezési időpontját;

•  az építési-szerelési munka és a kivitelező szervezet megnevezését.

Az építmény elkészítését követő műszaki átadás-átvétel befejezésekor a kivitelező köteles a kiviteli terveket a tényleges megvalósulásnak megfelelő módosítással az építtetőnek átadni.

S

Felelős műszaki vezető csak az a személy lehet, akit az építményfajta, valamint a szakterület megjelölésével a Felelős Műszaki Vezetői Névjegyzékbe felvettek. A névjegyzéket a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalokban az építésfelügyeleti szerv vezeti. A névjegyzékbe – kérelemre – öt évre, szakirányú szakmai képesítéssel és szakmai gyakorlati idővel rendelkező büntetlen előéletű magyar állampolgár vehető fel, aki az igazgatási szolgáltatási díjat befizette.

A felelős műszaki vezető feladatai:

•  az építési-szerelési munkák irányítása;

•  az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezéseken való ellenőrzése;

•  az építési napló megnyitása, vezetése, ellenőrzése és lezárása, az építési munkahely átvétele, őrzésének biztosítása;

•  az építőipari munkafolyamat szakszerű megszervezése, az egész kivitelezés során a minőségi követelmények biztosítása, a technológiai, a munkavédelmi és az egészségügyi előírások betartatása;

•  a kitűzés helyességének, valamint a talajmechanikai és egyéb vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése;

•  a szükséges minőségi vizsgálatok és mintavételek elvégeztetése;

•  az azonnali intézkedést igénylő építési műszaki feladatok meghatározása és irányítása;

•  az építtetővel, illetve annak helyszíni képviselőjével (építési műszaki ellenőr), továbbá az esetleges alvállalkozók felelős műszaki vezetőivel való együttműködés;

•  az építési tevékenység műszaki terveitől eltérő, nem építési (létesítési) engedélyköteles kivitelezésnek az építési naplóban történő feltüntetése;

•  az átadás-átvételi eljárásban, illetőleg a használatbavételi engedélyezési eljárásban való közreműködés és az ehhez szükséges nyilatkozatok megtétele az építési naplóban;

•  az építményen végzett építési-szerelési munkák, továbbá az alvállalkozók munkájának összehangolása;

•  az építési munkák befejeztével az építési területről való levonulás végrehajtása és a munkaterület átadása az építtetőnek.

S

Az építési napló az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől a befejezéséig vezetett írásos dokumentáció, amely időrendben tartalmazza az építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait és a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira (pl. tervrajzi kiegészítések) vonatkozó vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket. Minden építési engedélyhez kötött, továbbá a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési munkáról a kivitelezőnek építési naplót kell vezetni. Az építési naplót a műszaki ellenőr legalább tíznaponként ellenőrzi.

Az építési naplóba bejegyzést az építési műszaki ellenőr, a helyszíni tervezői művezetéssel megbízott tervező, a kivitelező, a felelős műszaki vezető, az építésfelügyelet, az építésügyi hatóság és ellenőrzésre feljogosított más államigazgatási szerv tehet. Az építési naplót a kivitelezés ideje alatt az építési munkahelyen hozzáférhető helyen kell őrizni. Ha az építési napló elvész vagy megsemmisül, erről jegyzőkönyvet kell felvenni, és a rendelkezésre álló adatok alapján haladéktalanul újra fel kell fektetni.

158/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet az építési műszaki ellenőri tevékenységről

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 40. § (4) bekezdése kimondja, hogy az építtető az építési-szerelési munka szakszerű végzésének folyamatos figyelemmel kísérésére, ellenőrzésére helyszíni képviselőjeként, külön jogszabályban meghatározottak szerint műszaki ellenőrt bízhat meg.

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 306. § (3) bekezdése arról rendelkezik, hogy építési beruházás esetében a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése során az ajánlatkérőként szerződő fél - külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint - köteles a munkát megbízott helyszíni képviselője (műszaki ellenőr) útján ellenőrizni

Tehát a törvényekben foglaltaknak megfelelően az építtető az építési-szerelési munka szakszerűségének ellenőrzésével, illetőleg helyszíni képviselete ellátásával építési műszaki ellenőrt bízhat meg, illetőleg jogszabályban meghatározott esetekben köteles megbízni. Az építési műszaki ellenőr az építmény megvalósítására irányuló építési szerelési munka teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések, valamint az építésügyi hatóság, illetve az építmény létesítését engedélyező hatóság által jóváhagyott építészeti műszaki terv betartását.

A fenti törvényekben meghatározottak végrehajtásának részletes szabályait tartalmazza az építési műszaki ellenőri tevékenységről szóló kormányrendelet, amely szerint az építési műszaki ellenőr feladatai az alábbiak:

•  jogerős és végrehajtható építési (létesítési) engedély és a hozzá tartozó jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentáció, valamint a kivitelezési tervek alapján az építéskivitelezési tevékenység ellenőrzése, az építmény kitűzése helyességének, szükség esetén a talajmechanikai, környezetvédelmi és egyéb felmérések, vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése,

•  a hatósági engedélyek, hatósági előírások, határidők és a minőségi előírások, valamint a szerződések megtartásának folyamatos ellenőrzése,

•  az építési napló külön jogszabályokban meghatározottak szerinti ellenőrzése, a bejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, illetőleg észrevételezése,

•  a hibáknak, hiányosságoknak, eltéréseknek az építési naplóban való feltüntetése,

•  a műszaki, illetve gazdasági szükségességből indokolt tervváltoztatásokkal kapcsolatos javaslatok megtétele az építtető részére,

•  a munkák eltakarása előtt azok mennyiségi és minőségi ellenőrzése,

•  az átadás-átvételi eljárásban való részvétel,

•  egyes építményfajták műszaki teljesítmény-jellemzőinek ellenőrzése, a technológiával összefüggő biztonsági előírások betartásának ellenőrzése,

•  a beépített anyagok, késztermékek és berendezések megfelelőség-igazolása meglétének ellenőrzése,

•  a műszaki ellenőri feladatok elvégzésének dokumentálása az építési naplóban.

Ha az építőipari kivitelezést - fővállalkozó hiányában - több kivitelező végzi és több felelős műszaki vezető irányítja, akkor az építési műszaki ellenőr - az építtető külön megbízása alapján - gondoskodik arról, hogy az elvégzett részmunkák vonatkozásában az egyes kivitelezők felelős műszaki vezetői által tett nyilatkozatok az építési naplóban összegyűjtésre kerüljenek, és azok a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásakor az építtető rendelkezésére álljanak.

Az építési műszaki ellenőr hiba, hiányosság megállapítása esetén köteles azt haladéktalanul az építtető vagy annak megbízottja tudomására hozni.

Építési műszaki ellenőri tevékenységet az adott építési szakterületen az a személy gyakorolhat, akit az építési műszaki ellenőri névjegyzékbe az építményfajta, valamint a szakterület megjelölésével felvettek.

Ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a külön jogszabályban (Kbt.) az építési beruházásokra megállapított nemzeti értékhatárt, a Névjegyzékben az építményfajta fő jellemzője szerinti fejezetben szereplő felsőfokú végzettségű műszaki ellenőr egyszemélyben is elláthatja a műszaki ellenőri feladatokat.

249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról

Az alábbiakban felsorolt, a fogyasztó által megrendelt javító-karbantartó szolgáltatások esetében, ha a szolgáltatás – általános forgalmi adót és az anyagköltséget is magában foglaló – díja a húszezer forintot meghaladja, a szolgáltatást nyújtó vállalkozót jótállási kötelezettség terheli.

Fogyasztónak minősül a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személy.

A kötelező jótállás hatálya alá vont szolgáltatások:

1. Lakás-karbantartási és -javítási szolgáltatások,

2. Háztartási gépek és készülékek javítása,

3. Barkács- és kerti szerszámok javítása,

4. Személygépkocsik, motorkerékpárok karbantartása és javítása,

5. Audiovizuális, fotó-optikai és információfeldolgozási berendezések javítása,

6. Gyógyászati segédeszközök javítása,

7. Telefon- és telefax-berendezések javítása,

8. Hangszerek javítása,

9. Órák javítása.

Nem alkalmazhatók a jótállás szabályai, ha a javító-karbantartó szolgáltatást a szolgáltatás tárgyát képező dologra vonatkozó szavatosság vagy jótállás alapján teljesítették.

Semmis az a megállapodás, amely a kötelező jótállásra vonatkozó szabályoktól a fogyasztó hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe a kormányrendelet rendelkezései lépnek.

A jótállás időtartama hat hónap. A jótállási határidő a szolgáltatás elvégzése után a dolognak a fogyasztó vagy megbízottja részére való átadásával, vagy - ha az üzembe helyezést a vállalkozó végzi - az üzembe helyezés napjával kezdődik. A vállalkozó a kormányrendeletben foglaltaknál a fogyasztóra nézve kedvezőbb jótállási feltételeket vállalhat.

A vállalkozó köteles a fogyasztónak a szolgáltatás díjának átvételekor, legkésőbb a dolognak a fogyasztó vagy megbízottja részére történő átadásakor - külön kérés nélkül - magyar nyelven megfogalmazott jótállási jegyet átadni.

A jótállási jegyen fel kell tüntetni:

•  a vállalkozó nevét és címét;

•  az elvégzett munkát, a felhasznált alkatrészeket, anyagokat;

•  a szolgáltatás díját;

•  a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének feltételeit és határidejét;

•  a dolog fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, továbbá személygépkocsi és motorkerékpár esetében a kilométeróra állását.

A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó törvényből eredő jogait nem érinti.

A fogyasztó jótállási igényét a jótállási jeggyel érvényesítheti. A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a fogyasztó részére történő átadásának elmaradása a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét nem érinti.

A vállalkozó a fogyasztó jótállási igényéről jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti:

•  a fogyasztó nevét, címét,

•  a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,

•  az elvégzett javító-karbantartó szolgáltatás megnevezését, díját,

•  a dolog átadása vagy az üzembe helyezés időpontját,

•  a hiba bejelentésének időpontját,

•  a hiba leírását,

•  a kifogás rendezésének módját.

Ha a kifogás rendezésének módja a fogyasztó igényétől eltér, ennek indokolását a jegyzőkönyvben meg kell adni. A vállalkozó a jegyzőkönyv másolatát a fogyasztónak átadni köteles.

Ha a vállalkozó a fogyasztó igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról a fogyasztót legkésőbb három munkanapon belül köteles értesíteni. A vállalkozó a kijavítás vagy a munka újbóli elvégzésének határidejét a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezésére figyelemmel köteles megállapítani és a fogyasztót a vállalt határidőről a bejelentéskor vagy legkésőbb három munkanapon belül tájékoztatni.

A Ptk. szerint a kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. A jogosult a kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás arányos részét visszatarthatja.

A vállalkozó a dolgot kijavításra elismervény ellenében köteles átvenni. Az elismervényen fel kell tüntetni a fogyasztó nevét és címét, a dolog azonosításához szükséges adatokat, a dolog átvételének idejét és azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított dolgot átveheti.

Ha a hibás teljesítés folytán a kijavítandó dolog elszállítása vagy visszaszállítása szükséges, erről - a járművek, továbbá a 10 kg-nál kisebb tömegű és tömegközlekedési járművön szállítható dolgok kivételével - a vállalkozó köteles gondoskodni. Ha az el-, illetve visszaszállítást a vállalkozó elmulasztja, azt a vállalkozó költségére a fogyasztó is elvégezheti vagy elvégeztetheti.

181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról

A jótállási kötelezettség kiterjed az újonnan épített lakások és lakóépületek épületszerkezeteire, a lakás- és épületberendezések beépítésére, illetve beszerelésére, valamint a lakóépületek lakásokat kiszolgáló helyiségeire és részeire. A jótállási kötelezettség kiterjed a jogszabályban meghatározott lakás- és épületberendezésekre is, amennyiben azok a lakás alkotórészének minősülnek. Lakásnak minősül a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) szerint kialakított épület vagy épületrész; lakóépület olyan épület, amelyben lakásnak minősülő, önálló rendeltetési egységű helyiség található.

A jótállási kötelezettség az építési szerződéssel az építési-szerelési munka elvégzésére kötelezettséget vállaló személyt, építési szerződés hiányában pedig az építési-szerelési munka tényleges elvégzőjét (a vállalkozót) terheli. A vállalkozó a megrendelőre nézve a kormányrendeletben foglaltaknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállalhat. Semmis az a megállapodás, amely a rendeletben foglaltaktól a megrendelő hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe a jogszabály rendelkezései lépnek.

A jótállás időtartama az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától számított három év. A jótállási jogokat a lakás (lakóépület) tulajdonosa, a lakás tulajdonba adásáig a megrendelő (a továbbiakban együtt: jogosult) a vállalkozóval vagy az általa javításra kijelölt szervezettel szemben érvényesítheti.

A jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető. A vállalkozó a jótállási jegyet lakásonként külön-külön köteles kiállítani, és azt az átadás-átvételi eljárás során a jogosultnak átadni. A jótállási jegynek tartalmaznia kell:

•  a jótállás körébe tartozó lakás, a lakást kiszolgáló helyiségek és épületrészek, valamint épületszerkezetek és berendezések meghatározását,

•  a jogosultat a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét és feltételeit,

•  a vállalkozó és az általa a javításra kijelölt szervezet nevét és címét,

•  az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontját.

A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a jogosult törvényből eredő jogait nem érinti. A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a jogosult részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét.

A vállalkozó a bejelentett jótállási igény alapján tizenöt napon belül köteles a hibát megvizsgálni és a jogosult igényéről nyilatkozni. A javítást, a cserét, a munka újbóli elvégzését úgy kell teljesíteni, hogy az lehetőség szerint a lakóépület, illetőleg a lakás használatát ne akadályozza.

A lakások és a lakóépületek kötelező jótállás alá tartozó épületszerkezetei:

•  a lakóépület alapjai, fal- és födémszerkezetei,

•  a lakások burkolatai (ideértve a festést, a mázolást, tapétázást is),

•  a lakóépület nyílászáró szerkezetei, korlátjai és mellvédjei,

•  a lakóépület kéményei,

•  a lakóépület tetőzete és az azon levő tetőfelépítmények,

•  a lakóépületen levő ereszcsatornák és esővízlefolyó vezetékek,

•  a lakóépület szigetelése és a külső vakolat.

A kötelező jótállás alá tartozó lakás- és épületberendezések:

•  a főzőkészülék (tűzhely, főzőlap stb.),

•  a fűtőberendezés (egyedi kályha, konvektor, elektromos hőtároló kályha stb.),

•  a melegvízellátó berendezés (gáz-vízmelegítő, villanybojler, fürdőkályha),

•  az épületgépészeti és egészségügyi berendezések (falikút, mosogató, fürdőkád, zuhanyozó, mosdó, WC-tartály, WC-csésze stb. a hozzá tartozó szerelvényekkel),

•  a szellőztető berendezés (páraelszívó stb.),

•  a beépített bútor (beépített ruhásszekrény, konyhaszekrény stb.),

•  a redőny, vászonroló, napvédő függöny,

•  a csengő és a kaputelefonnak a lakásban levő készüléke, valamint a kaputelefon és felcsengető berendezés a vezetékhálózattal,

•  a lakás elektromos vezetékeihez tartozó kapcsolók és csatlakozóaljak,

•  a központi fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezés a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és fűtőtesteket (radiátor stb.) is, kivéve a közüzemi szolgáltató által jóváírással vagy üzemeltetésre átvett vezetékeket és berendezési tárgyakat,

•  a víz-, szennycsatorna- és gázvezeték a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt is, a hozzá tartozó szerelvényekkel; gázvezeték esetén a közüzemi szolgáltató által jóváírással vagy üzemeltetésre átvett vezetékek és berendezési tárgyak kivételével,

•  az elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszere a lakásban levő vezetékszakaszt és szerelvényeket is ideértve, kivéve a közüzemi szolgáltató által jóváírással vagy üzemeltetésre átvett méretlen készüléket és fogyasztásmérőt,

•  a lakást szolgáló szellőztető berendezés és a klímaberendezés,

•  a központi antenna és erősítő berendezései, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és csatlakozóaljat is,

•  a személy- és teherfelvonó,

•  a háztartásban keletkező hulladék gyűjtésére szolgáló berendezés,

•  a lakást szolgáló kút a hozzá tartozó szerelvényekkel,

•  a lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló berendezés.

A lakóépületnek a lakásokat kiszolgáló kötelező jótállás alá tartozó helyiségei és részei:

•  tetőterasz,

•  pince- és padlástérség vagy tüzelőtároló,

•  kapualj,

•  lépcsőház,

•  folyosók és függőfolyosók,

•  központi berendezések helyiségei,

•  mosókonyha,

•  szárítóhelyiség,

•  gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség,

•  hulladéktároló helyiség,

•  gépkocsitároló helyiség (garázs, teremgarázs).

26/2000. (VII. 28.) GM rendelet a gázszerelők nyilvántartásáról

A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvényben meghatározott szerelési munkák elvégzésére az a gázszerelő jogosult, akit a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal a gázszerelők közhitelű hatósági nyilvántartásába felvett. A gázszerelők nyilvántartásának rendjét a többször módosított 26/2000. (VII. 28.) GM rendelet szabályozza. A rendelet hatálya kiterjed arra a gázszerelőre, aki gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont] tagjaként vagy munkavállalójaként, illetve egyéni vállalkozóként gáz csatlakozó vezeték, fogyasztói berendezés szerelési munkáit végzi.

A Polgári Törvénykönyv 685. § c) pontja szerint gazdálkodó szervezetnek minősül az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz.

A Hivatal a nyilvántartásba vételről fényképes gázszerelői igazolványt állít ki, amely tartalmazza az igazolványt kiállító megnevezését, az igazolvány sorszámát, a gázszerelő nevét, születésének helyét és időpontját, a gázszerelő képesítésének megnevezését, a gázszerelő által végezhető tevékenységek meghatározását, az igazolvány érvényességi idejét.

A gázszerelő által végezhető tevékenységek:

Az országos nyilvántartásba vett gázszerelők jegyzékét a Hivatal honlapján ( www.gkm-ekh.hu ) hetenkénti frissítéssel folyamatosan, továbbá a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hivatalos lapjában évente teszi közzé.

A nyilvántartásba vétellel megszerzett jogosultság a gázszerelői igazolvány érvényességének időtartamára szól. Az első nyilvántartásba vételt követően a gázszerelői igazolvány érvényességének időtartama gázvezeték és –készülék szerelő mestervizsga esetén 2 év, épületgépész, illetve gázipari üzemmérnök vagy technikus esetében 3 év, épületgépész mérnök, vagy gázipari szakmérnök képesítéssel rendelkezők esetében 5 év. A mérnökök, üzemmérnökök és technikusok számára előírás a gázvezeték és –készülékszerelő szakmunkásvizsga megszerzése is.

A gázszerelői igazolvány érvényességi ideje azzal a feltétellel hosszabbítható meg, ha a gázszerelő az igazolvány érvényességének lejárta napjáig a továbbképzés vizsgakötelezettségének eredményes teljesítését igazolja. Továbbképzés alapján a gázszerelői igazolvány érvényességének időtartama – a szakmai végzettség szintjétől függetlenül – négy év.

Az elsőfokú hatósági eljárásban a Hivatal illetékes szervezeti egysége jár el. Az elsőfokú közigazgatási határozat ellen fellebbezésnek van helye, melyet másodfokon a Hivatal főigazgatója bírál el.

11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM együttes rendelet az egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről

A rendelet hatálya a lakóépületeket, a pihenés céljára szolgáló épületeket, személygépkocsi tárolókat, igazgatási és irodaépületeket, szociális, egészségvédelmi, művelődési és oktatási épületeket, valamint ellátó és szolgáltató épületeket alkotó, helyszínen készített vagy előregyártott szerkezetekre és berendezésekre (épületszerkezet) és az azok létrehozásánál felhasznált egyes termékekre és anyagokra, mint tartós használatra rendelt dolgokra terjed ki. A három évet meghaladó, alábbi szavatossági igényérvényesítési határidők jogvesztők.

A kötelező alkalmassági idő 10 év a szellőzőkürtők, kémények (béléselemek nélkül), az épületgépészeti csővezetékek, a talajba kerülő vezetékek (a szabadon vezetett épületgépészeti csővezetékek kivételével), mint épületszerkezetek, a fém kéményelemek, az ac. nyomócsövek, lefolyócsövek és csőidomok, kerámia csövek és csőidomok, acél és öv. csövek és csőidomok, előregyártott beton és vasbeton csövek, csőidomok és aknaelemek, műanyag csövek és csőidomok, valamint cső- és csatornahálózati szerelvények (tolózárak, csappantyúk stb.) mint termékek tekintetében.

A kötelező alkalmassági idő öt év a szabadon vezetett épületgépészeti csővezetékek, berendezések, klíma és szellőző berendezések, mint épületszerkezetek, acél, műanyag és ac. nyomó- és lefolyócsövek, idom- és kötőelemek, csőhálózati szerelvények (szelepek, tolózárak, csapok, csaptelepek, csappantyúk, légtelenítők, légbeszívók, kondenzedények, gyorssűrítők, torlók, szabályozók, bűzelzárók, zsírfogók, homokfogók, stb.) UNIMAG vizes blokk, lakásberendezési tárgyak, fűtési berendezési tárgyak, szemétledobó berendezésekhez tartozó csövek, idomok, a ki- és beöntő nyílások szerkezetei, tisztító berendezések, légcsatorna rendszerek elemei, klímaberendezések, -konvektorok, ventilátorok, hangcsillapító és levegőtisztító berendezések, mint termékek tekintetében.

Az egyes nyomvonal jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejét a 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendelet tartalmazza.

Kötelező alkalmassági idő 10 év:

•  védőcsövek, közműalagutak,

•  közművezetékek elzáró fedele; aknák rácsa és fedlapja,

•  csővezetékek és azok műtárgyainak szerkezetei:

= ivó-, ipari és öntözővíz nyomóvezetékek (nyomócsövek, csőidomok, szerelvényaknák, csőhidak),

= melegvíz- és kondenzvízvezetékek (melegvízszállító csövek, aknák, csőidomok, szerelvények a termálvíz- és a 90 °C feletti forróvíz- és gőzvezetékek kivételével),

= kőolaj-, földgáz- és egyéb gázvezetékek (kis-, közép-, nagyközép- és nagynyomású csővezetékek és szerelvényeik, aknák),

= szenny- és csapadékvíz-csatorna hálózatok (gravitációs-, nyomó és vákuumos csővezetékek, átemelők, aknák, csőidomok és szerelvények a gépészeti berendezések kivételével),

= közműalagutak, közműfolyosók, közművédőcsatornák (alapozások, csőtartók, csővezetékek és idomok, aknák, szerelvények),

•  keresztező műtárgyak (nyomócsövek, gravitációs csövek) és azok elzáró szerkezetei,

•  árvízkapuk,

•  szivárgók, szivárgást gátló építmények, burkolatok,

•  belvízi és öntöző főművek és azok műtárgyainak szerkezetei,

•  szivattyútelepek (a gépészeti berendezések kivételével).

Kötelező alkalmassági idő 5 év:

•  szenny- és csapadékvíz-csatorna hálózatok, valamint szivattyútelepek gépészeti berendezései,

•  90 °C feletti forróvíz- és gőzvezetékek (csövek, csőidomok, aknák, szerelvények a termálvízvezetékek kivételével).

Műszaki átadás-átvételi eljárás, hiánypótlási kötelezettség (Ptk. 405. §, 407. § - 407/A.§)

A Ptk. szerint a megrendelő köteles az építési szerződések körébe tartozó munkát a vállalkozó értesítésében megjelölt időpontra kitűzött átadás-átvételi eljárás során megvizsgálni és a vizsgálat alapján felfedezett hiányokat, hibákat, a hibás munkarészekre eső költségvetési összegeket, valamint az érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket jegyzőkönyvben rögzíteni. A technológiai szerelési munkák esetében az átadás-átvétel próbaüzemmel történik. Általában a sikeres próbaüzem utolsó napja az üzembe helyezési eljárás befejező napja.

A műszaki átadás-átvételi eljárás célja annak megállapítása, hogy az építési-szerelési munka vagy a technológiai szerelés megvalósult-e a tervdokumentációban meghatározott mennyiségben és minőségben, valamint a teljesítés megfelel-e az előírt műszaki jellemzőknek. Ez utóbbi feltételnek meg kell felelni a fővállalkozói szerződés alapján megvalósított komplett létesítménynek is.

Az átadás-átvételi eljárásról jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza az eljárás kezdetének és befejezésének időpontját, az észrevételeket, a jogszabályokban előírt nyilatkozatokat, valamint a megrendelő (építtető) döntését arról, hogy a létesítményt átveszi-e vagy sem, továbbá igényt tart-e a hibák kijavítására vagy árengedményt kér. A jegyzőkönyvnek nincs formai kötöttsége, de az mindenképpen követelmény, hogy tartalmazza mindazokat a bizonyító erejű tényeket, amelyekre jogvita esetén szükség lehet. A jegyzőkönyv építtetői példányához csatolni kell az előírt mellékleteket (megfelelőségi igazolásokat, felelős műszaki vezetői nyilatkozatokat). Nem tagadható meg az átvétel a szolgáltatás olyan jelentéktelen hibái, hiányai miatt, amelyek más hibákkal, hiányokkal összefüggésben, illetve a kijavításukkal, pótlásukkal járó munkák folytán sem akadályozzák a rendeltetésszerű használatot .

A mennyiségi és minőségi hibák, hiányok megnevezése, összegszerűsége, a kijavítás határideje, a kijavításért és az átvételért felelős személy megnevezése szerepelhet az átadás-átvételi eljárásról készült jegyzőkönyvben, de jelentősebb tételszám esetén külön hiánypótlási jegyzőkönyv vagy hibajegyzék (hiányjegyzék) is készíthető. A létesítmény hibáiról készült jegyzék (jkv.) a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv mellékletét képezi, melyre a jegyzőkönyvben is célszerű hivatkozni.

A műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a résztvevők aláírását, de helyén való annak minden oldalát aláírással ellátni. A hibajegyzék akkor jogérvényes, ha annak tartalmát a vállalkozó (kivitelező) megismerte, és ennek tényét aláírásával elismerte.

Hiánypótlás megállapításának van helye minden átadás-átvételi eljárás során, továbbá az üzembe helyezéskor. A mennyiségi hiányok meghatározása a költségvetés alapján lehetséges, ugyanis a szerződés tárgyának tételes felsorolása ebben a dokumentumban szerepel. Meg kell vizsgálni, hogy az összes anyag és berendezés a kiviteli terveknek megfelelően beépítésre került-e, továbbá a tartalék anyagok, berendezések a szerződésben foglaltaknak megfelelően rendelkezésre állnak-e. Az átadásra kerülő létesítmény (berendezés, technológiai szerelés) tényadatainak a költségvetéssel történő egybevetése, különbsége mutatja meg azokat a hiányokat, amelyeket a vállalkozónak pótolnia kell.

A hibák, hiányosságok másik csoportja a minőséggel kapcsolatos. Az egyes létesítményekre vonatkozó minőségi követelményeket jogszabályok, szabványok, műszaki előírások (ágazati előírás), engedélyek tartalmazzák, illetőleg ezeket a felek a szerződésben rögzítik. Általános esetben a műszaki átadás-átvételi eljárás során megállapított hiányok pótlása is a vállalkozó szerződéses kötelezettsége. Szerződésszerű teljesítés esetén a kérdés fel sem merülne.

Pénzügyi kockázatok csökkentésének módszerei, kintlévőségek behajtásának lehetőségei

Az épületgépészeti szerelési tevékenységre vonatkozó szerződések teljesítésének jelentős kockázati eleme, hogy a megrendelő képes lesz-e a fizetési kötelezettségét a megfelelő időpontban és maradéktalanul teljesíteni, vagy az ellenszolgáltatás részletekben, késedelmesen, esetleg peres eljárás eredményeként realizálódik. A kockázatok csökkentésének módszerei közül az adott helyzetnek megfelelően célszerű választani és szerződésben megállapodni.

A tőkeszegény hazai vállalkozások kiadásait csökkenti, ha a vállalkozó a berendezések, készülékek, csövek építtető által történő beszerzésében állapodik meg, ha a felek a szerződésben több olyan műszakilag elhatárolható szakaszt határoznak meg, amelyik alkalmas a rész-számla benyújtására. Lehetőség van a vállalati összeg ügyvédnél való letétbe helyezésére a letéti szerződés szabályai szerint, vagy bankgarancia, mint szerződést biztosító mellékkötelezettség igénybe vételére.

A számlavezető hitelintézetnél fedezetigazolást lehet kérni. A fedezetigazolás összegét a hitelintézet elkülönítetten kezeli. A fedezetigazolást felhasználásakor a fizetésre vonatkozó megbízáshoz mellékelni kell, és a megbízáson „Fedezetigazolással” megjelölést kell feltüntetni. Terhelendő számlaként a fedezetigazoláson közölt bankszámlát kell megjelölni. A fizetési módban a feleknek - fedezetigazolás esetén is - meg kell állapodniuk.

Folyamatos teljesítés esetén az egyes részszámlák alapján benyújtott megbízáson „Részfizetés fedezetigazolásra” megjelölést, valamint a fedezetigazolás keltét és számát kell feltüntetni. A fedezetigazolás hátlapján a jogosult folyamatosan vezeti a részfizetések összegét.

A fedezetigazolás céljára szolgáló nyomtatványt a hitelintézet alakítja ki. A kötelezett a nyomtatvány erre kijelölt példányán a hitelintézetnél bejelentett aláírás bejelentésen meghatározott módon eszközölt aláírással kérheti a hitelintézettől a fedezetigazolás részére történő kiadását vagy a jogosult részére történő elküldését. A kérelemben a hitelintézettel a kötelezett közli a fedezetigazolás kiállításához szükséges adatokat (a szállító neve, címe stb.).

Ha a kötelezett a pénzügyi biztosítékot bankszámláról nyújtja, a kérelemhez csatolandó átutalási (átvezetési) megbízáson átutaló (terhelendő) számlaként az említett számlát, jogosult (elismerendő) számlaként a fedezetbiztosítási számlát kell feltüntetni.

Megfelelő biztonságot nyújthat az azonnali beszedési megbízás (azonnali inkasszó) benyújtásának lehetősége. Ennek feltételeiről a feleknek szerződésben meg kell állapodni és szükséges a kötelezett hozzájárulása is, melyet a felhatalmazó levél kiállításával ad meg a számlavezető hitelintézetnek. Okirati bizonyíték lehet a kötelezett által is aláírt építési napló (felmérési napló), műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv, rész-átadás jegyzőkönyve, a tételes és összegszerűen is kimutatott hibajegyzék valamint az utófelülvizsgálati eljárás jegyzőkönyve. Az azonnali beszedési megbízás részletszabályait a pénz- és elszámolásforgalom, valamint a pénzfeldolgozás szabályairól szóló 9/2001. (MK 147.) MNB rendelkezés (19. § -- 23. §) tartalmazza. A szerződéses megállapodás előtt célszerű a feltételeket a számlavezető hitelintézettel egyeztetni.

A ki nem egyenlített számla, mint lejárt követelés érvényesítése fizetési meghagyással indítható, amely jogerőre emelkedik és végrehajtható lesz, vagy ellentmondás miatt perré alakul. Peresítés esetén a szerződés, az építési napló (felmérési napló), a levelezések és a számlák alapvető bizonyítéknak minősülnek.

Hűtőközegek kezelése[94/2003. (VII. 2.) Korm. rendelet]

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény alapján a jogalkotó a 94/2003. (VII. 2.) Korm. rendeletben szabályozta az ózonréteget károsító anyagok kezelésének technológiai és szakképesítési feltételeit.

A rendelet alkalmazása szempontjából „szabályozott anyag”-nak minősül az ózonréteget károsító vegyület, illetve izomerjei, akár önmagában, akár keverékben, függetlenül attól, hogy az gyári új, visszagyűjtött vagy regenerált. Tilos a szabályozott anyagokat a kormányrendeletben megengedett felhasználások kivételével a környezeti elemekbe juttatni. A hűtőközegek környezeti szempontból biztonságos kezelése csak a meghatározott képzettséggel és technológiával végezhető.

Hűtőközeg-kezelést vagy bármilyen munkát, amely a hűtőközegnek a légkörbe kerülését okozhatja, csak a technológia elsajátítását igazoló vizsgával, illetve 2004. január 1-jétől arcképes igazolással (igazolvánnyal) rendelkező személy végezhet. A vizsgáztatást a Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége (HKVSZ) végzi, és kiadja a vizsga letételéről szóló igazolást.

Vizsgára jelentkezni a HKVSZ-nél és a vele együttműködési megállapodást kötött iskoláknál lehet. A jelentkezéshez személyi igazolvány és a jelentkező szakképzettségét igazoló eredeti bizonyítványokra, oklevelekre van szükség. A vizsga tananyagát a „Hűtőközegek kezelése, ózonvédelem a hűtő- és klímatechnikában” c. tankönyv tartalmazza.

A 3 kg-nál nagyobb hűtőfolyadék-töltettel rendelkező hűtő- és klímaberendezések szivárgásmentességét 2004. január 1-jétől a tulajdonos évente köteles ellenőriztetni. Az ellenőrzést csak a HKVSZ által kiadott külön felhatalmazással (arcképes igazolvánnyal) rendelkező, szakképzett, a technológia elsajátítását illetően kiképzett, a meghatározott feltételeknek megfelelő szerelő végezheti. Ha az ellenőrzés során szivárgás tapasztalható, azt a tulajdonosnak a berendezés karbantartásával, javításával 30 napon belül meg kell szüntetnie.

A hűtőközegek környezeti szempontból biztonságos kezelésére vonatkozó technológia követelményei:

A szabályozott hűtőközeget tartalmazó hűtőberendezések töltetét minden, a körfolyamat megbontásával járó munkavégzés előtt tartályba (palackba) le kell fejteni (ezt a hűtőberendezésekre és hőszivattyúkra vonatkozó nemzeti szabvány - jelenleg az MSZ EN 378 szerint - kell végezni). A lefejtett közeg - amíg jogszabály nem tiltja ugyanabba a körfolyamatba visszatölthető vagy regenerálás után más gépben újrafelhasználható.

Visszatöltés előtt a teljes rendszer tömörségét ellenőrizni kell. A szerelési munka során gondoskodni kell arról, hogy a hűtőkörfolyamat megnyitott részei a lehető leggyorsabban - szükség esetén ideiglenes eszközökkel - gáztömören le legyenek zárva. A szerelés során minden átmeneti csatlakozásnak gáztömörnek kell lennie.

Minden munkafolyamat során úgy kell a munkát szervezni és elvégezni, hogy a hűtőközeg légkörbe kerülésének veszélye a minimális legyen. Ennek érdekében:

•  hűtőközeg lefejtésére és visszatöltésére minősített lefejtőgépet kell használni,

•  hűtőközeget tömörségre ellenőrzött csatlakozásokkal, minősített tömlőkkel kell lefejteni és tölteni,

•  hűtőközeg csak a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló jogszabályokban előírt gázpalackba (tartályba) tölthető és abban tárolható,

•  szerkezeti okokból nem vákuumozható csatlakozások, csatlakozócsövek, szelepek hűtőközeggel történő légtelenítése (öblítés) megengedett,

•  evakuálás során a vákuumszivattyú szállíthat a légkörbe (Ezek elkerülhetetlen, de elhanyagolható mennyiségű kibocsátások.),

•  kiszerelt alkotóelem helyén a csőcsatlakozásokat visszaszerelésig le kell dugózni.

1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.)

Tervezési szerződés (Ptk. 408. – 410. §)

Az épületgépészeti tervezési tevékenység jogi kereteit is a Ptk. határozza meg. A Ptk. szerint a tervezés vállalkozásnak minősül, mert a vállalkozási szerződésekre vonatkozó általános szabály értelmében a vállalkozó (tervező) valamely dolog tervezésére, tehát eredmény létrehozására köteles (eredményköteles tevékenység). A tervezési szerződés olyan vállalkozási típusú nevesített szerződés, amelynek tárgya tervrajzokban (tervdokumentációban) megjelenő szellemi teljesítmény, ami további vállalkozási szerződések (pl.: fővállalkozási, építési, technológiai szerelési) létrejöttének alapja.

Tervezési szerződés alapján a vállalkozó műszaki-gazdasági tervező munka elvégzésére, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles. A felek a szerződésben a műszaki-gazdasági tervező munka fokozatos szolgáltatásában is megállapodhatnak (fokozatos tervszolgáltatás).

A szerződő felek a tervező-vállalkozó kártérítési felelősségének korlátozásában is megállapodhatnak, ha a vállalkozó hazai viszonylatban nem ismert vagy nem alkalmazott műszaki-gazdasági megoldást tartalmazó terv készítését vállalja. A kártérítési felelősség felső határának meghatározása nem zárhatja ki teljesen a tervező kártérítési felelősségét és nem vonatkozhat a szerződésszegésért való felelősségre sem.

Ha a kivitelezés a terv szolgáltatásától számított három éven belül megkezdődött, a terv hibája miatt érvényesíthető szavatossági jogok elévülési idejének kezdete a terv alapján kivitelezett szolgáltatás teljesítésének időpontja. Ha kivitelezés a terv szolgáltatásától számított három év után kezdődik meg, a felek megállapodhatnak abban, hogy a vállalkozó a tervet felülvizsgálja és nyilatkozik a terv kivitelezésre való alkalmasságáról változtatás nélkül, vagy megváltoztatásának szükségességéről, illetve a tervet áttervezi, a megrendelő pedig díjat fizet (korszerűségi felülvizsgálat). Jogszabály a korszerűségi felülvizsgálatot kötelezővé teheti.

Ha a korszerűségi felülvizsgálat esetén a terv alkalmassá nyilvánításától vagy az áttervezett terv szolgáltatásától számított három éven belül a kivitelezés megkezdődik, a terv hibája miatt érvényesíthető szavatossági igények elévülési idejének kezdetét a terv alapján kivitelezett szolgáltatás teljesítésének időpontjától kell számítani.

A megrendelő a tervet csak a szerződésben meghatározott célra és esetben használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja. A vállalkozó jogszavatossággal tartozik azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a terv kivitelezését akadályozza vagy korlátozza. Ilyen jog keletkezhet abból, ha harmadik személy szabadalmát a tervben anélkül használták fel, hogy ehhez a jogot megszerezték volna. Erre a szavatosságra az eladónak a tulajdonjog átruházásáért való szavatosságára irányadó szabályokat kell alkalmazni. A szerződéssel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotások (találmány, újítás) tekintetében a kutatási szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Tervezői művezetési szerződés (Ptk. 404. §)

Tervezési szerződésben (tervezői művezetési szerződésben) állapodhat meg a megrendelő és a tervező, arról, hogy a kivitelező-vállalkozó kérésére a megrendelő a tervek magyarázatát és a részletes kivitelezési utasítást a tervező közreműködésével megadja. A tervezői művezetési szerződés a Ptk.-ban nem önálló nevesített szerződés, de a szakmai gyakorlat ismeri és alkalmazza ezt a szerződéstípust. Jogszabályi háttér az építészeti-műszaki tervezési jogosultság általános szabályairól szóló 157/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet, amely kimondja, hogy a művezetés építészeti műszaki tervezésnek minősül. A tervezői művezetési szerződés csak a tervezői tevékenységgel való szoros kapcsolata miatt illeszkedik a tervezési szerződés leírásához, egyébként a megbízási szerződés egyik fajtája lehetne.

A tervezői művezetési szerződésben a tervező arra vállal kötelezettséget, hogy az építés-szerelési és a technológiai szerelési munkának a terv szerinti kivitelezését a szerződésben meghatározott időszakonként figyelemmel kíséri, magyarázattal és tanácsadással segíti. A tervezői művezető jogállása tanácsadó, utasítást nem adhat a vállalkozónak, a tervet sem módosíthatja, észrevételeit, tervtől eltérő kivitelezés tényét azonban rögzítheti az építési naplóban. Bejegyzése az építési műszaki ellenőr ellenjegyzése alapján minősülhet a megrendelő utasításának. A tervezői művezetési szerződés megbízási szerződéstípus, melynek végrehajtása során a megbízott gondos eljárásra köteles.

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról

Szerzői jogi védelem alá tartozik – többek között – az építészeti alkotás és annak terve, valamint a műszaki létesítmény terve is. A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. A szerzői jog azt illeti meg, aki a művet megalkotta (szerző).

A törvény a személyhez fűződő jogok között határozta meg, hogy a mű jogosulatlan megváltoztatásának minősül az építészeti alkotás vagy a műszaki létesítmény tervének a szerző hozzájárulása nélkül történő olyan megváltoztatása, amely a külső megjelenést vagy a rendeltetésszerű használatot befolyásolja.

A tervezőnek joga van meghatározni, hogy az épületen vagy a műszaki létesítményen a nevét és a tervezés idejét hol és hogyan tüntessék fel. E jogát azonban csak a tulajdonos, illetve a használó vagy az üzemeltető jogainak és törvényes érdekeinek indokolatlan vagy aránytalan sérelme nélkül gyakorolhatja.

A szerző jogainak megsértése esetén e törvényben felsorolt polgári jogi jogkövetkezmények alkalmazásának van helye. A szerzői jog megsértése esetén a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítés jár.

3. 137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet a tervpályázati eljárások részletes szabályairól

Tervpályázat az építészeti-műszaki tervjavaslatok, továbbá terület- és településrendezési, valamint egyéb jogszabályban meghatározott tervjavaslatok összevetésére és rangsorolására alkalmas tervezési versenyforma. Célja az adott tervezési feladat megvalósítására alkalmas tervjavaslat, illetve a tervezési feladat megoldására alkalmas tervező kiválasztása, valamint a tervezői megbízás szakmai feltételeinek előzetes tisztázása.

A rendelet hatálya kiterjed a tervpályázatok lebonyolítására, tekintet nélkül arra, hogy annak kiírása kötelező volt, vagy a kiíró saját elhatározásából történt. A tervpályázati eljárást a tervpályázat tárgya szerinti építésügyi, illetve egyéb hatósági engedélyezési eljárásokat megelőzően kell lefolytatni, és az nem irányulhat magának az engedélyezési tervdokumentációnak az elkészítésére.

A sajátos építményfajták tervezése esetén tervpályázati eljárás lefolytatása nem kötelező. Amennyiben azt a tervezés jellege lehetővé teszi, illetve műszaki, minőségi és gazdasági követelmények igénylik a tervpályázati eljárás lefolytatható.

Tervpályázati eljárást kell lefolytatni a Kbt. szerint ajánlatkérőnek minősülő szervezeteknek a Kbt. hatálya alá tartozó, építési beruházás esetén az építmény építészeti-műszaki tervezésének a kivitelezést megelőző versenyeztetésére - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik -, valamint az önálló szolgáltatásként megrendelendő építészeti-műszaki tervezés versenyeztetésére.

S

4. Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság általános szabályai [157/1997.(IX. 26.)Korm.]

Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság általános szabályait a 157/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet tartalmazza. A kormányrendelet hatálya kiterjed minden építmény (épület, műtárgy) építészeti-műszaki tervezésére.

Építészeti-műszaki tervezésnek minősül az építmény, építményrész, építményegyüttes megépítéséhez, átalakításához, bővítéséhez, felújításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének építési munkával járó megváltoztatásához szükséges építészeti-műszaki (beépítési, hatósági engedélyezési, megvalósítás célját szolgáló) tervdokumentáció elkészítése. Tervezés az építészeti-műszaki tervdokumentáció készítését megelőző, azzal összefüggő, illetve azt közvetlenül szolgáló műszaki tervezés (állapotfelmérési terv-, műszaki előterv-, tanulmányterv- és programtervkészítés, geotechnikai vizsgálat stb.), és a tervezői művezetés is.

Önálló műszaki-tervezési tevékenységet folytathat az a természetes személy, aki magyar állampolgár vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi, és tagja valamelyik szakmai kamarának (Magyar Mérnöki Kamara vagy Magyar Építész Kamara), megfelel a jogszabályban meghatározott szakmai feltételeknek továbbá a tervezői névjegyzékbe bejegyezték. Nem magyar állampolgár nemzetközi egyezmény vagy viszonosság alapján lehet jogosult az építészeti-műszaki tervezési tevékenység gyakorlására.

Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság általános szakmai feltétele a szakirányú egyetemi végzettség és ezt követően szerzett legalább kétéves szakirányú szakmai gyakorlat, vagy szakirányú főiskolai végzettség és ezt követően szerzett legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlat.

Szakmai kamarai tagságra megfelelő időtartamú tervezési gyakorlat hiánya miatt még nem jogosult műszaki felsőfokú végzettségű személy csak a tervező munkatársaként, annak felelősségi körén belül folytathat építészeti-műszaki tervezési tevékenységet, és szerezhet tervezési szakmai gyakorlatot.

Szakmai gyakorlati időként a szakirányú felsőfokú végzettség megszerzését követően folytatott, az adott tervezési szakterületnek megfelelő építészeti-műszaki tervezési, felsőfokú oktatási intézményben oktatói, valamint külön jogszabályban meghatározott szakirányú szakmai tevékenységet lehet figyelembe venni. A kiegészítő képzés (továbbképzés) a szakmai gyakorlati időbe beleszámít.

A tervezői névjegyzékbe történő bejegyzés a kamarai tagok számára öt évig érvényes, ezt követően külön eljárás keretében ötévenként – adategyeztetés céljából – meg kell újítani. Az ismételt eljáráshoz – az erkölcsi bizonyítványon kívül – az eredetileg mellékelt iratok közül csak azokat kell csatolni, amelyeknek tartalma időközben megváltozott.

A tervezőnek az általa készített építészeti-műszaki tervet az annak megvalósításától számított legalább tíz évig meg kell őriznie. A tervezőnek az általa készített műszaki terveket, iratokat és számításokat alá kell írnia és ezzel helyen fel kell tüntetnie szakképesítését, értesítési címét (lakás, telephely) és a tervezői névjegyzékben szereplő nyilvántartási számát. Az építési (létesítési) engedély iránti kérelmeken a tervező szakképesítését az oklevélben szereplő megnevezéssel azonos módon, rövidítés nélkül kell feltüntetni.

5. Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság részletes szabályai [34/2002. (IV. 27.) FVM]

A 34/2002. (IV. 27.) FVM rendelet hatálya az építészeti – ezen belül a belsőépítészeti tervezésre –, a táj- és kertépítészeti, a tartószerkezeti, a geotechnikai, a geodéziai, az épületgépészeti és az épületvillamossági – ezen belül a felvonó és mozgólépcső – tervezési szakterületekre vonatkozó jogosultság megállapítására terjed ki. A műemlékekkel kapcsolatos építészeti-műszaki tervezés során a rendeletet a külön jogszabályok eltérő rendelkezéseinek hiányában kell alkalmazni.

Építészeti-műszaki tervezési szakterületen önálló tervezési tevékenység tervezői vagy vezető tervezői (teljes körű tervezői) jogosultsággal folytatható. A vezető tervezői jogosultság megállapításához szükséges szakmai feltétel valamennyi tervezési szakterület esetében a kérelmezett tervezési szakterület képzettségi követelményeinek megfelelő szakirányú egyetemi végzettség és legalább hat év tervezési gyakorlat, továbbá a mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó tervezési szakterületeken a bejegyezni kért tervezési szakterület képzettségi követelményeinek részben megfelelő (részlegesen szakirányú) egyetemi végzettség, vagy szakirányú főiskolai végzettség, mindkét esetben kétéves tervezői továbbképzéssel és legalább tíz év tervezési gyakorlattal. A gyakorlati időbe a továbbképzést megelőző szakirányú tervezői gyakorlat is beszámít.

A vezető tervezői jogosultság megállapításához szükséges szakmai feltételeket nem kell vizsgálni, ha a kérelmező a bejegyezni kért tervezői szakterületen kiemelkedő építészeti-műszaki tervezési tevékenységért Kossuth-díjat, Széchenyi-díjat, Ybl-díjat, Pro Architectura-díjat kapott, illetve belsőépítészeti tervezésért Munkácsy-díjat vagy Ferenczy-díjat kapott.

A kérelmező a tagsági jogviszonya szerint illetékes területi szakmai kamaránál kérheti a vezető tervezői jogosultság megállapítását. A kérelemhez csatolni kell a végzettséget tanúsító okiratok másolatát, a szakirányú tervezői gyakorlati időt bizonyító iratok másolatát, a kérelmező korábbi tervezői tevékenységének dokumentumait, részletes szakmai önéletrajzot és érvényes erkölcsi bizonyítványt.

A szakmai kamara a tervezői névjegyzékbe történt felvétel nyilvántartási számát államigazgatási határozatban közli, amely tartalmazza a tervezési szakterület vagy részterület megnevezését, a tervezői fokozatot, a kamara azonosító számát és a tervezői névjegyzéki bejegyzés vagy a megújítás évszámát.

A Magyar Építész Kamara által vezetett névjegyzékben építészeti és külön belsőépítészeti, valamint táj- és kertépítészeti tervezési szakterület szerepel. A Magyar Mérnöki Kamara tartószerkezeti, épületgépészeti (ezen belül felvonó és mozgólépcső) épületvillamossági, geotechnikai és geodéziai tervezési szakterületeken állapít meg vezető tervezői jogosultságot. A Magyar Mérnöki Kamara a tervezési szakterületeken belül részterületeket állapíthat meg a részlegesen szakirányú felsőfokú végzettségek sajátosságainak figyelembevételével.

6. Közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának tervezési előírásai [19/2002. (V. 8.) OM]

A 19/2002. (V. 8.) OM rendelet határozza meg a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeit. Az ilyen célt szolgáló építmények tervezési munkáinál az építési törvény (1997. évi LXXVIII. tv.) valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) előírásait is figyelembe kell venni. A jogszabály mellékleteiben adták ki az óvodai, az általános iskolai valamint a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó tervezési előírásokat.

7. 11/2004. (II. 13.) GKM rendelet a gáz csatlakozó vezetékekre és fogyasztói berendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági előírásokról

A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény alapján a jogalkotó rendeletben határozta meg a gáz csatlakozó vezetékekre és fogyasztói berendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági előírásokat.

A rendelet szabályozási körébe tartoznak a földgáz, valamint a cseppfolyós propán-butángázok és ezek elegyeinek (éghető gázok) vezetéken történő szolgáltatásában alkalmazott csatlakozó vezetékek és fogyasztói berendezések, valamint ezek tulajdonosai, használói, illetve üzemeltetői. A csatlakozó vezetékek és fogyasztói berendezések tervezésére, létesítésre, üzemeltetésére és megszüntetésére a műszaki-biztonsági szabályzat előírásai az irányadóak.

Az éghető gázok csatlakozó vezetékei és fogyasztói berendezései, továbbá azok üzemeltetése műszaki-biztonsági hatósági felügyelet alá tartozik, melyet első fokon a Műszaki Biztonsági Felügyelőség, illetve annak területi műszaki-biztonsági felügyelőségei, másodfokon a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal látja el.

Csatlakozó vezetéket és fogyasztói vezetéket csak az tervezhet, akinek a külön jogszabály alapján szakirányú tervezési jogosultsága van, és aki a Magyar Mérnöki Kamara hivatalos tervezői névjegyzékében szerepel.

Az elosztói engedélyes a csatlakozó vezeték és fogyasztói berendezés kiviteli terveinek felülvizsgálatáért, valamint a gázszerelés üzembe helyezés előtti ellenőrzéséért külön díjat számíthat fel, melyet ÁFA terhel.

III. JOGSZABÁLY ÚTMUTATÓ
kereskedőknek

1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.)

Adásvételi szerződés (Ptk. 365. § - 377. §)

Az adásvételi szerződés tulajdon átruházás esetén használatos általános és közismert szerződésfajta. Az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni (visszterhes szerződés). A dolog tulajdonjogának átruházása, birtokának átengedése, a vételár megfizetése, a dolog átvétele főkötelezettségnek minősül. Az adásvétel fogalmi eleme, hogy az eladó a dolog tulajdonjogát ruházza át a vevőre. A szerződésben további, un. mellékkötelezettségek is szerepelnek. A vevő a dolog átvételével, ingatlan adásvétele esetén az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel válik tulajdonossá. Az adásvételnek tárgya lehet minden forgalomképes dolog.

Az ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés írásba foglalása és ügyvédi ellenjegyzés szükséges. Adásvételi szerződés alapján valamely dolog tulajdonba adása történik, pénz (ellenszolgáltatás) ellenében. Az eladó köteles a vevőt a dolog lényeges tulajdonágairól, így különösen a dologgal kapcsolatos jogokról és terhekről tájékoztatni, és a vonatkozó okiratokat a vevőnek átadni (tájékoztatási kötelezettség). A szerződéskötési költségek, a tulajdon átruházási illeték, továbbá a dolog átvételének és a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének költségei a vevőt terhelik.

Az eladó a tulajdonjogot csak a szerződés megkötésekor, írásban és legfeljebb a vételár teljes kiegyenlítéséig tarthatja fenn. A ki nem fizetett áru, vagy szellemi termék,(pl. tervdokumentáció) nem megy át a vevő tulajdonába. A vevő a tulajdonjog-fenntartás hatályossága idején a dolgot nem idegenítheti el és nem terhelheti meg. Ha harmadik személynek az adásvétel tárgyára olyan joga van, amely a vevő tulajdonszerzését akadályozza, a vevő elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet (jogszavatosság).

Az adásvétel egyes különös nemeit a törvény a következők szerint határozta meg: megtekintésre vétel, próbára vétel, minta szerinti vétel, elővásárlási jog, visszavásárlási jog, vételi jog (opció), és részletre vétel.

Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve – írásbeli megállapodással – elővásárlási jogot enged, és a dolgot el akarja adni, akkor a kapott ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni. Ha az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik, akkor az mindenkivel szemben hatályos, aki a bejegyzést követően az ingatlanon valamely jogot szerez. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog a szerződéses elővásárlási jogot megelőzi.

Az eladott dolog visszavásárlásának jogát az adásvételi szerződéssel egyidejűleg írásba kell foglalni. Visszavásárlási jogot legfeljebb öt évre lehet kikötni és az eladónak a vevőhöz intézett nyilatkozatával jön létre. A visszavásárlási ár egyenlő az eredeti vételárral, a hasznos ráfordítás és az értékcsökkenés azonban elszámolható.

Ha a tulajdonos másnak vételi jogot enged, akkor a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. A vételi jogra vonatkozó megállapodást – a dolog és a vételár megjelölésével – írásba kell foglalni. A határozatlan időre kikötött vételi jog hat hónap elteltével megszűnik.

Bizományi szerződés (Ptk. 507. § – 513. §)

Bizományi szerződés alapján a bizományos díjazás ellenében köteles a megbízó javára a saját nevében adásvételi szerződést kötni.

Ha a bizományos a megbízóra kedvezőbb feltételek mellett köti meg az adásvételi szerződést, mint amilyeneket a bizományi szerződésben megállapítottak, az ebből eredő előny a megbízót illeti meg. Ha a bizományos a bizományi szerződésben megállapított áron alul ad el, köteles a megbízónak az árkülönbözetet megtéríteni, kivéve, ha bizonyítja, hogy az adásvételi szerződést a megállapított áron megkötni nem lehetett, az eladással a megbízót kártól óvta meg, és a megbízót idejében értesíteni nem tudta.

Ha a bizományos a bizományi szerződésben kikötött feltételektől lényegesen eltér, a megbízó az adásvételi szerződést visszautasíthatja, kivéve, ha a bizományos a megállapított árnál drágábban vásárolt, de az értékkülönbözetet megtéríti.

A bizományi szerződés alapján kötött adásvételi szerződés a bizományossal szerződő féllel szemben a bizományost jogosítja és kötelezi. A bizományos a megbízónak felelősséggel tartozik mindazoknak a kötelezettségeknek a teljesítéséért, amelyek a vele szerződő felet a szerződés folytán terhelik .

A bizományos hitelezői nem támaszthatnak igényt a bizományossal szerződő féllel szemben fennálló és a megbízót illető követelésekre, vételi bizomány esetén a bizományos által megvett dolgokra, a bizományoshoz befolyt és elkülönítve tartott vagy kezelt olyan pénzösszegekre, amelyekről megállapítható, hogy a megbízót illetik.

A bizományos az adásvételi szerződést a megbízóval maga is megkötheti. A bizományos díjigényét nem érinti, ha a szerződést a megbízóval maga köti meg.

A bizományosnak díj csak annyiban jár, amennyiben az adásvételi szerződést teljesítették. A díj magában foglalja a bizomány ellátásával rendszerint együtt járó költségeket, kivéve az áru fuvarozásával felmerült kiadásokat. A bizományos a díjban benne nem foglalt szükséges és hasznos költségei megtérítését követelheti; a díjban egyébként benne foglalt igazolt költségeit csak akkor követelheti, ha az adásvételi szerződés a megbízó érdekkörében felmerült okból nem ment teljesedésbe.

Az adásvételi szerződés megkötése előtt a megbízó a szerződést azonnali hatályú felmondással, a bizományos pedig tizenöt napos felmondással megszüntetheti. Bizományi szerződés az a szerződés is, amelynek alapján a bizományos nem adásvételi, hanem más szerződés kötésére vállalt kötelezettséget.

A bizományra egyebekben a megbízás szabályait kell alkalmazni.

Foglaló (Ptk. 243. § - 245. §)

A szerződés megkötésekor – a felek megállapodása alapján – a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni. Bármely szerződéshez kapcsolható mellékkötelezettség. Az átadott pénzösszeg, vagy más dolog csak akkor tekinthető foglalónak, ha ez a rendeltetése a szerződésből (előszerződésből) egyértelműen megállapítható. Az írásba foglalás szokásos módja az előszerződés. A szerződés teljesítése esetén a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani. A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszaadni. A túlzott mértékű foglalót a bíróság mérsékelheti.

Jótállás [garancia] (Ptk. 248. §) és a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet)

A jótálló azért vállal felelősséget (garantálja), hogy az adott szolgáltatás a jótállási idő alatt hibátlan, rendeltetésszerű használatra alkalmas marad.

Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás a kötelezettet a jótállási kötelezettséget keletkeztető szerződésben vagy jogszabályban*, továbbá a szolgáltatásra vonatkozó reklámban foglalt feltételek szerint terheli.

*151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet,

181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet,

249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet

Fogyasztói szerződés esetében a jótállási nyilatkozatnak tartalmaznia kell a jótállás kötelezettjének nevét és címét, a jótállás tartalmát, időtartamát, területi hatályát és a belőle eredő jogok érvényesítésének módját; utalnia kell továbbá arra, hogy a jótállás a fogyasztónak a törvényből eredő jogait nem érinti. A jótállási nyilatkozatot a fogyasztó kérésére írásban vagy más maradandó eszközzel rögzíteni kell, és a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani.

A jogosult a jótállási határidő alatt bármikor közölheti kifogását a kötelezettel. A törvénynek a szavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályait a jótállási jogok gyakorlásánál megfelelően alkalmazni kell.

A jótállási kötelezettség mindig azt terheli, aki közvetlen kapcsolatban áll a fogyasztóval. A kereskedő a jogszabályban foglaltaknál kedvezőbb jótállási feltételeket is vállalhat. Ha a termékre a gyártó vagy az importáló a kormányrendeletben meghatározottaknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállal, ezt a jogot a kereskedő köteles átruházni a vásárlóra.

Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó jótállási kötelezettségét a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet tartalmazza. A jótállás időtartama egy év. Ha a gyártó a fogyasztási cikkre az e rendeletben foglaltaknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállal, a jótállás alapján a forgalmazót megillető jogok a fogyasztói szerződés teljesítésének időpontjában átszállnak a fogyasztóra. ( légkondicionáló, fűtőberendezések, vízmelegítők, ventilátor, párologtató és szagelszívó berendezések 10 000 Ft bruttó vételár felett, elektromos fúrógép, fűrész, csiszológép, vízszivattyú)

1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről

A törvény hatálya kiterjed a gazdálkodó szervezetekre (gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, stb.) és azokra a tevékenységekre, amelyek a fogyasztókat érintik vagy érinthetik. Forgalmazónak minősül az árut vagy szolgáltatást fogyasztói forgalomba hozó gazdálkodó szervezet.

Csak biztonságos áru hozható forgalomba, melyről a gyártó köteles gondoskodni. Ha az áru biztonságosságát jogszabály vagy nemzeti szabvány nem határozza meg, az áru akkor minősül biztonságosnak, ha a fogyasztó életét, egészségét, testi épségét a rendeltetésszerű vagy az ésszerűen várható használat időtartama alatt nem, vagy csak a rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható használatával járó legkisebb mértékben veszélyezteti.

A békéltető testület működése

A fogyasztóvédelmi törvény alapján 1999. január 1. napjától a megyei (fővárosi) gazdasági kamarák mellett működnek. A fogyasztónak a lakóhelye, tartózkodási helye, az őt képviselő szervezetnek a székhelye vagy a szerződés teljesítésének a helye szerint illetékes békéltető testülethez kell fordulni. A békéltetési eljárás célja, hogy a fogyasztói jogvitákban a fogyasztó, valamint a kereskedők és szolgáltatók között rövid idő alatt egyezség jöjjön létre, illetőleg a fogyasztó hatékony jogvédelemben részesüljön.

A békéltető testületek elé került ügycsoportok jellemzően az áru vagy szolgáltatás minőségével, biztonságosságával összefüggő garanciális, illetőleg szavatossági jogviták, a termékfelelősség körében a hibás termék károkozása a gyártó vagy a forgalmazó objektív felelőssége alapján, továbbá a szerződéskötéssel, illetve a szerződések teljesítésével kapcsolatos jogviták. A békéltető testület nem járhat el olyan jogvitákban, melyeket jogszabály más szervezet hatáskörébe utal.

Az eljárás kérelemre indul, de előtte kötelező megkísérelni a panasz rendezését közvetlenül a kereskedővel vagy a szolgáltatóval. A panasz közölhető írásban; postai úton tértivevényes levélben, vagy személyes átadással. Utóbbi esetben a fogyasztó kérheti a másolati példányon történő átvételt a dátum és az aláírás feltüntetésével.

1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról

A védjegy megkülönböztetésre alkalmas megjelölés. Védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól.

Védjegyoltalomban részesülő megjelölés lehet:

•  szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat;

•  betű, szám;

•  ábra, kép;

•  sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját;

•  szín, színösszetétel, fényjel, hologram;

•  hang.

A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha az áru, illetve a szolgáltatás fajtája, minősége, földrajzi származása vagy egyéb tulajdonsága tekintetében alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.

A védjegy jogi oltalma azt illeti meg, aki a megjelölést az előírt eljárás útján lajstromoztatja. A védjegyre oltalmat szerezhet bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, függetlenül attól, hogy folytat-e gazdasági tevékenységet.

A védjegyoltalom - a bejelentés napjára visszaható hatállyal - a lajstromozáskor keletkezik. A védjegyoltalom a bejelentés napjától számított tíz évig tart. A védjegyoltalom további tíz-tíz éves időtartamra megújítható. Megújítás esetén az újabb oltalmi idő az előző oltalmi idő lejárati napját követő nappal kezdődik.

A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára, bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használja.

---

 

1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

 

Tisztességtelen verseny tilalma (2. § – 7. §)

Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, úgyszintén egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét sérteni, illetőleg veszélyeztetni.

Tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni. Üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének minősül az is, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele - a titok megszerzése idején vagy azt megelőzően - bizalmi viszonyban (munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony és a tagsági viszony) vagy üzleti kapcsolatban álló személy közreműködésével szerezték meg. Üzleti titoknak minősül az üzletkötést megelőző tájékoztatás, tárgyalás, ajánlattétel akkor is, ha azt nem követi szerződéskötés. Tilos a versenyeztetés (versenytárgyalás, pályáztatás), tisztaságát bármilyen módon megsérteni.

Tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza. Tilos az árut, szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is - vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját ismerik fel.

---

4.2. A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma (8 . § – 10 . §)

Tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat (megrendelő, a vevő és a felhasználó) megtéveszteni.

A fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha

- az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak;

elhallgatják azt, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, továbbá, hogy annak felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli;

•  az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő, a fogyasztó döntését befolyásoló körülményekről - így különösen a forgalmazási módról, a fizetési feltételekről, a kapcsolódó ajándékokról, az engedményekről, a nyerési esélyről - megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak;

•  különösen előnyös vásárlás hamis látszatát keltik.

Tilos a fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszerek alkalmazása. Ilyen módszernek minősül különösen, ha olyan körülményeket teremtenek, amelyek jelentősen megnehezítik az áru, illetve az ajánlat valós megítélését, más áruval vagy más ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlítását.

---

4.3. A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma (11. § – 20. §)

Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki, különösen:

•  a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására;

•  az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy ellenőrzés alatt tartására;

•  a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására, valamint a fogyasztók meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására;

•  a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására;

•  a versenytársak közötti, a versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszásra;

•  a piacra lépés akadályozására;

•  arra az esetre, ha azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfeleket megkülönböztetik, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben;

•  a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához.

 

---

1978. évi I. törvény a belkereskedelemről

Belkereskedelmi tevékenységet általában azonos feltételek szerint magán- és jogi személyek folytathatnak. A kis- és nagykereskedelem és a kereskedelmi szolgáltatások belkereskedelmi tevékenységnek minősülnek. Kereskedelmi szolgáltatás különösen a reklám- és hirdetési, az ügynöki tevékenység és a közhasznú cikkek bérbeadása. Az üzlet elnevezésének utalni kell annak szakjellegére, az ott vásárolható árukra és szolgáltatásokra (üzletkör).

Az áruk üzemben tartásához, javításához szükséges alkatrészekről és tartozékokról a termelőnek, illetve az importálónak a kereskedőkkel együttműködve az áru szokásos élettartama alatt folyamatosan gondoskodnia kell. Tartós használatra rendelt fogyasztási cikkek forgalomba hozatalával egy időben gondoskodni kell a karbantartás és a javítás feltételeiről. Az áru eladását más áru vásárlásától függővé tenni nem szabad. Minta szerinti eladás esetén – ha a vásárló másként nem rendelkezik – az áru házhozszállításáról a kereskedő köteles gondoskodni.

A kereskedelmi felügyelőségek ellenőrzik a fogyasztói érdekek védelmét szolgáló jogszabályok és hatósági előírások megtartását.

 

---

4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről

Csak működési engedéllyel rendelkező üzletben folytatható kereskedelmi tevékenység. Az engedélyezésben közreműködő hatóságok; az ÁNTSZ, a környezetvédelmi és a tűzvédelmi szakhatóság és az építésügyi hatóság, ha az üzlet-kialakítás építési vagy rendeltetés-módosítási engedély-köteles.

Az üzlet nyitvatartási idejét a kereskedő állapítja meg, és azt írásban köteles bejelenteni az üzlet helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjének. A nyitvatartási idő megváltozásáról a kereskedőnek a jegyzőt három munkanapon belül értesítenie kell.

A szóbeli vásárlói panaszt lehetőleg azonnal orvosolni kell. A vásárló az írásbeli panaszát – két példányban, a jegyző által hitelesített számozott oldalú – vásárlók könyvében teheti meg. A vásárlók könyvét a kereskedő köteles az üzletben jól látható és hozzáférhető helyen elhelyezni. A vásárló a panaszával a jegyzőn és a fogyasztóvédelmi felügyelőségen kívül a területi gazdasági kamarák mellett működő békéltető testülethez fordulhat. Az üzletben e szervezetek nevét, címét és telefonszámát jól láthatóan és olvashatóan fel kell tüntetni. A jegyző, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a felügyelőségek két évre visszamenőleg vizsgálhatják a vásárlók könyvébe tett bejegyzéseket.

---

3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól

A rendelet hatálya kiterjed valamennyi építési termékre, annak gyártójára, forgalmazójára, importálójára, továbbforgalmazójára, belföldi felhasználójára, továbbá az ezekből létrehozott építmény építtetőjére, tervezőjére, és kivitelezőjére, valamint az építési termékek műszaki specifikációját jóváhagyó, a megfelelőség igazolás során közreműködő vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetekre, az építményeket engedélyező az építésfelügyeleti és fogyasztóvédelmi hatóságokra, vámszervekre.

Építési termék minden olyan anyag, szerkezet, berendezés, vagy több különböző részből összeállított elem, amelyet azért állítanak elő, hogy építményekbe állandó jelleggel beépítsék. A szállító a termék gyártója, forgalomba hozója. Felhasználónak minősül, aki a terméket betervezi, beszerzi, beépíti, illetve felhasználja. Jóváhagyott műszaki specifikáció az a közzétett műszaki dokumentáció, amely tartalmazza a termékre vonatkozó műszaki követelményeket, alkalmazási feltételeket és a termék megfelelőség igazolásának módozatát is.

A megfelelőség igazolás vizsgálatokon alapuló dokumentum, amely igazolja, hogy a termék illetve műszaki megoldás megfelel a rá vonatkozó műszaki specifikációban foglalt követelményeknek. A kijelölt tanúsító szervezet által kiadott megfelelőség igazolást megfelelőségi tanúsítványnak nevezzük.

Forgalomba hozni, továbbforgalmazni, vagy beépíteni csak megfelelő igazolással rendelkező, építési célra alkalmas építési terméket szabad. A betervezés feltétele, hogy legyen jóváhagyott műszaki specifikáció.

A termék építési célra akkor alkalmas, ha a gyártó utasításainak és az építészeti-műszaki terveknek megfelelő szakszerű beépítést követően a termék teljes tervezett élettartama alatt rendeltetésszerű használat és előírt karbantartás mellett az építmény – amelybe a termék beépítésre kerül – kielégíti az alapvető követelményeket.

A megfelelőség igazolási eljárás alapját magyar nemzeti szabvány, ezen belül a honosított harmonizált szabvány, az európai unióhoz történő csatlakozást követően az európai műszaki engedély, illetőleg az építőipari műszaki engedély, mint jóváhagyott műszaki specifikációk.

Azokra a termékekre, amelyekre vonatkozóan európai műszaki engedélyt adtak ki, az építőipari műszaki engedélyt ennek alapján kell kiadni legfeljebb öt év érvényességi idővel.

A szállító feladata a termékre előírt megfelelőség igazolási eljárás lefolytatása, valamint a megfelelőségi tanúsítvány, vagy szállítói megfelelőségi nyilatkozat termékhez való csatolása.

Azokat a gépeket, felvonókat, gázfogyasztó készülékeket, gáznemű, vagy folyékony tüzelőanyaggal üzemelő melegvíz-kazánokat és egyes villamossági termékeket, amelyeket építményekbe építenek be és megfelelőség igazolásuk más jogszabály szerint az építési célú alkalmazás követelményeinek figyelembevételével már megtörtént, nem kell ismételten eljárásnak alávetni.

A megfelelőség igazolás másolatát a szállító köteles a felhasználónak és az ellenőrzésre jogosult szervezeteknek átadni. A megfelelőség igazolásokat az igazolást kiállítója, illetve a szállító köteles azok kiállítását követően tíz évig megőrizni. Aki az építési termék forgalmazása, vagy felhasználása során annak jellemzőit a szállítótól történő átvétel után megváltoztatta, vagy a rendeltetés szerinti alkalmazástól eltér, önálló megfelelőség igazolást kell adnia.

A terméket a megfelelőség igazolása mellett a szállítónak megfelelőségi jelöléssel kell ellátnia. A CE megfelelőségi jelzéssel jogszerűen ellátott import termékek korlátozás nélkül hozhatók forgalomba.

 

---

7/2001. (III. 29.) GM rendelet a fogyasztói forgalomba kerülő áruk és szolgáltatások árának feltüntetéséről

A rendelet hatálya a fogyasztói forgalomba kerülő áru eladási árának, egységárának valamint a szolgáltatás díjának feltüntetésére terjed ki. A fizetendő eladási ár és a szolgáltatás díja magában foglalja az ÁFÁ-t, az árut vagy szolgáltatást terhelő más adók illetve fizetési kötelezettségek összegét is. Egységár az áru egy egységéért (kg., liter, ml, m, m2, m3, db) fizetendő eladási ár. Ömlesztett áru az, melynek mérése, csomagolása a fogyasztó jelenlétében történik.

Minden áru eladási árát fel kell tüntetni az árun, vagy az áru mellett kifüggesztett árjegyzéken. Ömlesztett árun az egységárat a mértékegységgel együtt kell feltüntetni. Az egységárat Ft/l, Ft/m 3 , Ft/kg, Ft/m, Ft/m 3 vagy Ft/db formában kell megadni.

A szolgáltatás díját a szolgáltatás nyújtásának vagy kínálásának helyén jól látható módon kell feltüntetni. Ha ez a szolgáltatás jellegéből adódóan nem lehetséges (pl. épületgépészeti szerelések, szerviz tevékenység), akkor a szolgáltatásnyújtás megkezdése előtt kell a fogyasztót a szolgáltatás díjáról tájékoztatni.

Dr. Csanádi Károly